 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán változtat óvatos beruházáspolitikáján?
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 23. csütörtök (MTI-TUD) - Miközben a japán kormány óvatos marad, a távol-keleti ország vállalatai kezdenek fokozódó érdeklődést tanúsítani a kelet-európai térség iránt - állapítja meg csütörtökön címoldalon közölt elemzésében az Asahi Evening News. A japán vállalatok eddig kevés figyelmet fordítottak Kelet-Európára, mivel a térség szoros kapcsolatban állt a Szovjetunióval, földrajzilag is távol esett a szigetországtól és történelmi kapcsolatok sem fűzték Japánt ennek a régiónak az országaihoz.
Ezzel magyarázható, hogy a japán külkereskedelmi szervezet, a
Jetro kimutatása szerint míg a múlt év végén az NSZK-nak 53 vegyes
vállalata volt Kelet-Európában és Ausztria 52, addig a világ többi
részén rendkívül aktív, tőkeerős japán cégeknek csak kilenc: négy
Bulgáriában és öt Magyarországon.
Az írás részletesen kitér a Suzuki együttműködési tárgyalásokra,
idézve a japán kisautógyártó cég vezetőinek azt a kijelentését, hogy
a tárgyalások Magyarországgal lezárultak, a vállalat döntése van
hátra. A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a japán
vállalatok a vegyes vállalatok létesítése során komoly akadályba
ütköznek, mivel a kormány vonakodik attól, hogy hiteleket nyújtson
az eladósodottsággal küzdő kelet-európai országoknak.
Az Asahi azonban valószinűsíti, hogy a politikai és gazdasági
reformok láttán a tokiói kormány változtat magatartásán. Azt is
feltételezi, hogy a kormány nem habozik tovább abban a kérdésben,
hogy az ellenőrzése alá tartózó export-import bankon keresztül
hiteleket nyújtson-e Kelet-Európa reformországainak. A pozitív
döntés válasz lesz a párizsi csúcstalálkozón a hét vezető tőkés
ország által hozott állásfoglalásra, amely Magyarország és
Lengyelország támogatását helyezte kilátásba. A cikk szerint a
tokiói kormány éppen ezért részletes segítségnyújtási programot
dolgozott ki, amelyet a 24-ek november 24-i brüsszeli tanácskozásán
terjesztenek elő.+++
1989. november 23., csütörtök 08:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|