 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Mit csinál az Európa Tanács? (1.rész)
|
1989. november 12. vasárnap (MTI-PRESS) - Nemrég még csak a kulturális konvencióhoz - szerződéshez - való magyar csatlakozás szerepelt a Strasbourgban működő Európa Tanács november 16-iki ülésének napirendjén Magyarországot érintő pontként, s már ezt is nagy horderejű fejleményként értékeltük. Azóta, drámai ugrásként, lehetővé vált az, hogy hazánk magához a tanácshoz való csatlakozásra nyújtson be kérelmet: a feladat Horn Gyula külügyminiszterre hárul ezen a napon.
Mi hát az Európa Tanács, amelynek ajtaja szélesre tárul
demokratikus megújulást átélő hazánk előtt - előbb, mint bármely más
nyugat-európai nemzetközi testületé? Ha röviden akarnánk
összefoglalni, azt mondhatnánk, hogy az 1949-ben alapított tanács,
amelyhez mára földrészünk valamennyi demokráciája - számszerint 23 -
csatlakozott, az európai élet minőségét meghatározó legfontosabb
értékek őre és építője. Vagyis az emberi jogok, a pluralista
demokrácia tiszteletben tartásának fóruma, az európai egység
munkása. Talán éppen ezért vádolták oly gyakran a múltban: mivel
felemelte szavát a kelet-európai jogsértések és a népakarat
elfojtása ellen, ott a hidegháború ügynökének minősítették.
Valójában, mondotta Anders Björck, a tanács parlamenti közgyűlésének
elnöke e sorok írójának, a testület legjobb meggyőződése szerint
járt el, kötelességét teljesítette, amikor állást foglalt ezekben az
időkben. Hozzáfűzhetjük: mára a hazai megítélés is igazat ad az
egykori strasbourgi figyelmeztetéseknek.
A tagállamok befizetéseiből fedezett mintegy 60 millió dolláros
évi költségvetéssel működő Európa Tanács fő tevékenységi területét a
különböző konvenciók - szerződések - kidolgozása jelenti.
Fennállásának négy évtizede alatt mintegy 130 konvenciót hozott
létre, ezek témaköre igen változatos: az emberi jogok biztosítása, a
szociális és gazdasági jogok védelme, a terrorizmus-, a kínvallatás,
a futballhuliganizmus elleni küzdelem, a kulturális együttműködés, a
helyi önkormányzat fejlesztése, a gyógyszerek standardja, a
kamionforgalom gyorsítása, a mesterséges holdas, az államhatárokon
túllépő televíziózás, a kábítószerkereskedelem-, illetve a dohányzás
elleni küzdelem, stb. E szerződések egy része csak a tagállamokra
vonatkozik, mások nyitottak további európai országok csatlakozása
előtt is - így kerülhetett sor hazánk meghívására a kulturális
egyezménybe. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 11:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|