|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - nemzetközi visszhang (1. rész)
|
1989. október 24. kedd (MTI-tud) - A Magyar Köztársaság ünnepélyes kikiáltása, az október 23-iki megemlékezések nemzetközi hullámverése tovább tart.
Moszkvában elsősorban azokat a mozzanatokat emelték ki, amelyek a Szovjetuniót érintik. Egy terjedelmes összefoglalóban, amely minden részletre, így az MDF elnökjelöltjének, Für Lajosnak egykori szovjet letartóztatására is kiterjed, a Komszomolszkaja Pravda tudósítója a Kossuth téri deklarációról így ejt szót: A Parlament előtt összegyűlt tömeg füttyel fogadta a Szovjetunió említését, míg az Egyesült Államok nevét taps köszöntötte. - Tudom, hogy korántsem minden magyar reagált volna hasonlóan - írja. - Országunknak a magyarok körében sok őszinte és hűséges barátja van. Ugyanakkor a tömeg füttye határozott jelzés arról, hogy az országban terjed a szocialistaellenes és szovjetellenes hangulat. - Az Október Párt rendezvényéről megemlíti a ,,Ruszkik, haza ,, és ,,Magyarok, újrakezdjük ,, jelszavakat, hozzátéve: a szónokok nyíltan kommunistaellenes kijelentései nem hagynak kétséget a gyűlés szervezőinek politikai irányvonala felől. (folyt.)
1989. október 24., kedd 10:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - nemzetközi visszhang (2. rész)
|
Pekingben most kerítettek sort az MSZMP október elején tartott kongresszusának első kommentálására. - Nyilvánvaló, hogy a magyar belpolitikai helyzet az elkövetkező időkben még bonyolultabbá válik - írja a Liaovang (Kilátás) című kínai folyóirat. - Minden jel arra vall, hogy Magyarországon élesedik a harc az ellentétes áramlatok között, s erre a harcra a különféle nemzetközi erők is hatást gyakorolnak - írja a cikk. Az NSZK-ban a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden úgy értékelte a köztársaság kikiáltását, hogy az felér a a második világháború utáni államforma-változtatással, nemkülönben a magyar-osztrák kiegyezéssel. - Az állam új neve és az alkotmány megújítása nem kevesebbet jelez, mint az egypárti uralom és a belpolitikai szovjet befolyás végét - vélekedik. A tekintélyes újság ,,Immáron a maga ura,, című írásában rámutat: a magyar nép döntő lépéssel ért közelebb ahhoz a céljához, hogy jogilag, szociális szempontból és gazdaságilag is olyan biztos államban éljen, amelyet maga kormányoz, nem pedig más hatalmak igazgatnak. A történelem soha nem kényeztette el a magyarságot, de a magyarok sem hagyták magukat bármikor is legyűrni. Jelszavuk az a közmondásuk, hogy ,,gyáva népnek nincs hazája,,. Hétfőn nagy kockázatot vállaltak, mert népük hagyományaihoz azért az is hozzátartozik, hogy az idegen hatalmak gonosz játékot űznek vele - így a konzervatív újság, amely egyben külön politikai portrévázlatot közöl Szűrös Mátyásról. Az NSZK többi mérvadó napilapja is a Kossuth Lajos téri eseményekről szóló első oldalas tudósításokkal, fényképes beszámolókkal jelent meg, előző este pedig a nagy nyugatnémet tévétársaság az éjszakai órákig híradásaik egyik vezető témájaként kezelték a Magyar Köztársaság kikiáltásának történelmi jelentőségét. A sajtókommentárok közül kiemelkedik a Handelsblattnak, a pénzügyi politika köreiben nagy befolyást élvező lapnak a vezércikke. - Ha valaki kételkedett abban, hogy gyorsan átültetik majd a gyakrolatba a Pozsgay Imre államminiszter által kiadott jelszót, amely szerint a szocializmusnak ez a modellje Magyarországon sem reformálható meg, és ezért más kell helyette, azt a tények most jobb belátásra bírhatták. Ma már nem csak az örök derűlátok állapíthatják meg, hogy a demokráciává való átalakulás folyamata már nyilvánvalóan visszafordíthatatlan.
1989. október 24., kedd 11:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK (2. rész)
|
A gazdaságpolitikai lap azonban nyomatékosan figyelmezteti Magyarországot, hogy a rendszernek éppen most - amilyen gyorsan csak lehet - szilárd alapépítményre van szüksége: ennek szabályait ugyan megtanulták, a gyakrolatba való átültetését mindamellett még be kell gyakorolni. Ez elsősorban a gazdaságpolitikai területre érvényes - állapítja meg a Handelsblatt. Az újság elismeréssel nyugtázza ugyan, hogy mind a még egyedül kormányzó Magyar Szocialista Párt, mind pedig a legfontosabb ellenzéki csoportok időközben már hitet tettek a piacgazdasági alapelvek mellett. - Csakhogy igen változatos értelmezési lehetőséget rejt magában a választások után esetleg az MSZP-vel koalícióban kormányzó Magyar Demokrata Fórum programjának az a követelése, amely szerint az állam támogatásával és ellenőrzésével privatizálják a magyar gazdaságot. Még az egyelőre a korábbi munkáspárt által uralt szakszervezetek eljövendő szerepét is tisztázni kell. A lap nyilvánvalóvá teszi, hogy az ország gazdasági statisztikáját szemlélve sürgetővé válnak a lehető legpontosabb meghatározások. Politikai stílusgyakorlatokkal ugyanis aligha lehet megoldani olyan problémákat, mint a növekvő munkanélküliség, a meredeken felszökő árak, a fokozódó adósságszolgálati terhek. Ennyiben tehát a parlament előtti örömünnep után hamarosan beköszöntenek a józan hétköznapok.) - Gyakorlati gazdaságpolitikusok jól tudják, hogy a lakosság életszínvonalának javítását nem lehet azonos ütemben megvalósítani a politikai szabadságjogok szavatolásával. Ennek megértetése az állampolgárokkal éppen annyira szükséges, mint amennyire kényes feladat, mert általánosan alkalmazható előírások erre vonatkozóan nincsenek. A hosszú éveken át tartó rossz állami gazdálkodás után a tanulás még nehezebb. Még a nyilván jószándékkal külföldről adott tanácsok sem sokat segítenek. Sőt, még a bőkezű külföldi kölcsönök is, ha csak megközelítően oly mennyiségben áradnak, mint a sok jószándékú tanács, mindenképpen csak hosszú távon hatnak. A magyaroknak most fájdalom árán kell megérteniük, hogy a politikai szabadság és demokrácia csak az alapkő lehet a későbbi gazdasági jólét számára - állapítja meg a Handelsblatt. (folyt.)
1989. október 24., kedd 11:13
|
Vissza »
|
|
Spanyolországban az állami televízió budapesti tudósítást
|
Spanyolországban az állami televízió budapesti tudósítást sugárzott. Ebben hangsúlyozta, hogy Gorbacsov reformpolitikája nélkül elképzelhetetlen lenne mindaz, ami Magyarországon történik. A Radio Popular éjszakai műsorában azt elemezték, hogy valójában visszafordíthatatlan-e a változások folyamata Magyarországon. A résztvevők nem zárták ki az erőszakos külső beavatkozás lehetőségét, mindazonáltal utaltak arra, hogy egy sztálinista típusú restauráció számára most nincsenek meg sem a belső, sem a nemzetközi feltételek. A barcelonai La Vanguardia kedden Kelet-Európa jövőjének egyelőre ismeretlen kimenetelű alakulásáról írt. Geostratégiai okokból és a helyzet cseppfolyósságából kiindulva feltételezi, hogy az új szocialista párt és az ellenzék a 33 évvel ezelőtti nemzeti összefogás kormányát hozza létre. Az El País szerint viszont az 1990. évi választásokon látványos kisebbségben maradnak a szocialista párt és az ortodox csoportok, sőt, talán teljesen megszűnnek politikai erőként. Az El Independiente a változtatások merészsége miatt vonja kétségbe azok megvalósíthatóságát, s egyúttal a magyar néphez és vezetőihez méltó tettnek nevezi a történteket. A Közös Piac Magyarországnak nyújtandó sürgős gazdasági segítségét szorgalmazza a jobboldali ABC. Megfelelő jogi kiindulópontnak minősíti a már meglévő egyezményt Magyarországgal. Kifejti, hogy gyors lépésekre van szükség. - Sem a magyarok, sem a lengyelek nem veszthetnek időt csak azért, mert a nyugat-európai klub mostani tagjai önző megfontolásokból késlekednek, tartva gazdasági privilégiumaik esetleges csorbulásától. (folyt.)
1989. október 24., kedd 11:18
|
Vissza »
|
|
Magyarorszáág - nemzetközi visszhang (5. rész)
|
Kedden valamennyi olasz lap első oldalon, főcímekkel számol be a budapesti eseményekről. ,,Új Magyarország született, 33 évvel az 56-os forradalom után,, (Corriere della Sera), ,,Budapest visszatért Európába,, (La Repubblica), ,,Megszületett az a köztársaság, amelyet Nagy Imre is akart,,. ,,Az egypártrendszer korszakát lezárták Magyarországon,, (L,Unitá). Az olasz értékelések jelképesnek tekintik, hogy az új alkotmány és államforma az évfordulós megemlékezésekkel esett - tudatos választásként - egybe, s így mintegy az ,56-os népfelkelés szabadság- és reformköveteléseinek megvalósulásaként fogható fel. Azzal, hogy Magyarország nem népköztársaság többé - írják -, nem is szocialista már (legalábbis nem az a szónak Nyugaton gyakran használatos értelmében: nem sztálinista kommunista ország). A Corriere szerint ,,az alapvető jogokat szavatolja az új demokratikus alkotmány és Magyarország modern, többpártrendszeres parlamenti demokrácia, jogállam, új korszakot nyitva egész Kelet-Európában,,. A Corriere figyelme kiterjed a lappangó ellentmondásokra is: a tömeg füttyel fogadja a Szovjetunióval való barátságot, de élteti Gorbacsovot. ,,Az ellenzék leghangosabb szószólói ellenségesek a volt kommunistákkal szemben, megtagadva minden együttműködést, bizonytalanná téve így a fiatal Magyar Köztársaság jövőjét,, - írja aggodalmasan, hiányolva a józan mértéktartást. A kereszténydemokrata Il Popolo a ,,szovjet birodalom felbomlását,, látja a Magyar Köztársaság megszületésében, és ez - mutat rá - alapvetően megkérdőjelezi a jaltai befolyási övezeteket, Európa háború utáni egyensúlyait, új nemzetközi elrendezés távlatait vetve fel Európában. Ugyanez a véleménye a La Repubblicának is: Kelet-Európa mindenütt forrong és visszafordíthatatlan immár a háború utáni elrendezés felbomlása. ,,A vasfüggönyt beolvasztotta a történelem... Valóságos versenyfutás indult,, - írja érezhető aggodalommal a kiszámíthatatlanná váló fejlemények miatt. (folyt.)
1989. október 24., kedd 11:25
|
Vissza »
|
|
Olasz (2.rész)
|
A Corriere úgy látja: Gorbacsovnak nincs választása, a lengyel és magyar reformereket kell támogatnia a csehszlovák és keletnémet ortodoxokkal szemben, ha a peresztrojkát végig akarja vinni. ,,A brezsnyevi időszakban a Varsói Szerződés egysége érdekében a reformokat elnyomták. Gorbacsov megértette: nincs mód elkerülni a gazdasági összeomlást, csakis a reformokkal, ezek pedig a nagyobb demokrácia és a fokozatos függetlenedés felé vezetnek. Így a Varsói Szerződést katonaiból egyre inkább politikai szervezetté kell alakítania, mert a Szovjetuniónak jobb szövetségesei a demokratikus (s így a Nyugat segítségére számítható) Lengyelország és Magyarország, mint az NDK és Csehszlovákia, ahol a belső feszültségek miatt minden kiszámíthatatlan,, - fejtegeti a lap. A keddi belgrádi újságok első oldalon, főcímek alatt, kommentár nélkül számoltak be az Országház előtt megtartott ünnepségről. Kiemelték, hogy a módosított alkotmány értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam, amely a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékeit valósítja meg. Idézték Szűrös Mátyásnak azokat a megállapításait, hogy az ország egyszerre fejleszti majd kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal, s nem feledkezik meg a határain túl élő magyarokról. Az újvidéki Magyar Szó budapesti különtudósítója ,,Felemelő és nagy pillanatoknak,, jellemezte a köztársaság kihirdetését, de ugyanakkor rámutatott: amikor Szűrös Mátyás a Szovjetunióval való kapcsolatok további fejlesztéséről szólt, akkor csak fütty hallatszott a térről. Annál hangosabb volt a tetszésnyilvánítás, amikor a másik vezető világhatalommal való kapcsolat és a környező országokkal való jószomszédi viszony ápolásának fontosságáról szólt. Erre a mozzanatra egyébként a Dnevnik és a zágrábi Vjesnik tudósítása is felhívta a figyelmet. (folyt)
1989. október 24., kedd 11:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - nemzetközi visszhang (7. rész)
|
A keddi román lapokban nem található híradás arról, hogy hétfőn Budapesten kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Ennek megfelelően a rádió és a televízió sem ismertette a történelmi aktust. A sajtó továbbra is rendkívül visszafogottan kezeli a magyarországi belpolitikai fejleményeket. A parlament eredeti döntéséről a Scinteia és a többi központi lap október 20-ikán számolt be röviden. Londonban ,,Egy új és demokratikus Magyarország született,, főcímmel közölte a keddi The Times budapesti riportját, 1956. és 1989. októberének Kossuth téri képeivel illusztrálva a történelmi fordulatot. A brit TV- és rádióállomások riporterei és a napilapok tudósítói csaknem egybehangzóan az 1956. október 23-án kezdődött népi forradalom végső győzelmeként értékelték az évforduló első szabad budapesti megemlékezéseinek egyebeesését az alkotmányosan egyenjogúnak elismert polgári demokrácia és demokratikus szocializmus alapjára helyezett köztársaság kikiáltásával. Ezt a fő mondanivalót tükrözi kedden az emlékező és ünneplő tömeggyűlésekről beszámoló budapesti lapjelentések többségének főcíme is: ,,Éljenzések és könnyek a szabadság új hajnalán,, (Daily Mail), ,,Megindult magyar tömegek éljenzik egy új köztársaság hajnaláat,, (Financial Times), ,,Magyarország 1956-os forradalma végre önnön birtokába került,, (The Guardian), ,,Kialszik a fény Magyarország vörös csillagán,, (The Daily Telegraph). Valamennyi tudósítás utal az újszülött köztársaság előtt álló göröngyös út zökkenőire. Ezekre hegyeződik ki a The Independent tudósítása, amelynek főcíme: ,,Kiújul a harc Magyarország felkelésének emléknapján,,. Karacs Imre, a londoni lap budapesti tudósítója így kezdi jelentését: ,,Magyarország tegnap bűntudat, keserűség és diadalmámor kiáradó érzelmei közepette emlékezett meg az 1956-os felkelés 33. évfordulójáról, zarándoklatokkal a múlt csatáinak szentélyeihez és tüntetésekkel teljes nemzeti függetlenséget követelve,,. Utalva Szűrös Mátyás ügyvivő államfő beszédének a Szovjetunióhoz fűződő viszonyra vontakozó részére, Karacs úgy vélekedik, hogy Szűrös Mátyás ,,élete végégig megemlegeti elszólását,, , vagyis azt, hogy szerinte nem a megfelelő helyen és alkalommal beszélt a Szov jetunióval való zavartalan és kiegyensúlyozott viszony fenntartásának szükségességéről.(folyt).
1989. október 24., kedd 11:55
|
Vissza »
|
|
Magyarország - nemzetközi visszhang (8. rész)
|
Ezt a következtetését a londoni lap tudósítója a tömeggyűlésen felbukkant jelszavakkal - ,,Függetlenséget ,, , ,,Ruszkik haza ,, , ,,Soha többé kommunizmust ,, - illusztrálja. Prágában a csehszlovák pártlap, a Rudé Právo ezt fejtegette kedden: már a magyar rádió hétfő reggeli kommentárjának éles szovjetellenes kitételei sem arról tanúskodtak, hogy október 23-ika valóban a nemzeti megbékélés napja lesz, ahogyan arra a magyar parlament, valamint az MSZP és a többi párt felszólított. A Rudé Právo szerint ,,az évforduló értékelését teljes mértékben az ellenzék befolyásolta, amely nem hagyta a közvéleményt kétségekben afelől: hogyan is képzeli a nemzeti megbékélést,,. Az újság megjegyezte, hogy sem a Köztársaság téri pártház huszonhárom védőjének alattomos agyonlövetéséről,, , sem pedig az ellenforradalmi csoportok lincseléseiről nem emlékeztek meg Budapesten. A Rudé Právo szerint ,,szokatlan ünnepi külsőségek közepette,, hirdették ki a törvényt, amellyel ,,déli szomszédunk visszatér a Magyar Köztársaság elnevezéshez,,. ,,Szűrös Mátyás külön kiemelte az 1956 októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi mozgalom történelmi inspirációját, de egy szóval sem említette az események ellenforradalmi összefüggéseit,, - olvasható a csehszlovák pártlap beszámolójában. A Rudé Právo e helyütt megjegyzi: ,,A Magyar Köztársaság állítólag felelősséget vállal a köztársaságon kívül élő magyarok sorsáért, tehát felelősséget más szuverén államok polgáraiért is,,. Neheztelését a lap itt felkiáltójellel érzékelteti. +++
1989. október 24., kedd 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|