 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Alkotmánybíróság - rövid ismertetés
|
1989. október 19., csütörtök - Az Országgyűlés mintegy 40 módosító javaslattal fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Eszerint:
Az Alkotmánybíróságnak - mint az alkotmányvédelem különleges
eszközének - felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos
rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és
kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolja. Feladatát akkor
töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási
szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel
működik és tagjait az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság
székhelye: Esztergom.
A törvény meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét,
szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki,
mert ezek szabályozását a szintén törvényként megalkotandó
alkotmánybírósági ügyrendre bízza.
Az Alkotmánybíróság tagja olyan jogi végzettségű, büntetlen
előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek
egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány
nagydoktora, vagy 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő,
tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget,
érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt
tagja.
Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti
az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az
Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki
kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek
helye nincs. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|