|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi jogi szakértő a magyar kormány döntéséről (1.rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Alig hangzott el vasárnap a magyar kormány bejelentése az NDK-állampolgárok szabad kiutazását lehetővé tevő döntésről, az ADN, a Német Demokratikus Köztársaság hírügynöksége közleményben bélyegezte meg a magyar lépést. Többek között azzal vádolta a magyar kormányt, hogy törvénytelenül, és nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat sértő módon járt el. E vádaskodás nyomán az MTI munkatársa dr. Valki Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszéke vezetőjének véleményét kérdezte.
A nemzetközi jogi szakértő mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése azt az 1969-ben kötött kétoldalú egyezményt érinti, amely a vízummentes utazásokat szabályozza hazánk és az NDK között. A ,69-es egyezményt egy nyilvánosságra nem hozott jegyzőkönyv egészítette ki, s a mostani döntés lényegében ennek rendelkezéseit függesztette fel ideiglenesen. Dr. Valki László véleménye szerint az összetett probléma jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az 1969-es egyezményre is a nemzetközi szokásjog szabályai irányadóak. Ebből a szempontból a nemzetközi jog két olyan fogalmára is hivatkozni lehet, amely kizárja, hogy a magyar lépés - a hivatkozott pontok hatályának felfüggesztése - jogellenes lenne . Az egyik ilyen hivatkozási alap, hogy 1969 óta a körülmények alapvetően megváltoztak. Márpedig ha ilyen változás következik be, akkor a szerződő feleknek joguk van arra, hogy egyoldalúan felfüggesszék a nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségeik teljesítését. A körülmények alapvető megváltozását jelzi, hogy több ezerre, egyes becslések szerint több tízezerre nőtt azoknak a Magyarországon tartózkodÓ NDK-állampolgároknak a száma, akik egyértelmüen kinyilvánították, hogy nem kívánnak visszatérni hazájukba. A másik hivatkozási alap az úgynevezett szükséghelyzet fogalma. Eszerint az állam cselekedete nem minősül jogellenesnek, ha ez volt az ,,egyetlen eszköz arra, hogy lényeges érdekét súlyos, küszöbönálló veszélytől megóvja,,. Az adott esetben Magyarország szempontjából szükséghelyzetet teremtett a területén tartózkodó NDK-állampolgárok tömege, hiszen a magyar kormányzat már nem tudott megfelelő módon gondoskodni róluk. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi jogi szakértő a magyar kormány döntéséről (2.rész)
|
A döntés alátámasztására felmerül egy harmadik érv is, mégpedig az, hogy 1969 után mind Magyarország, mind az NDK aláírta 1975-ben a Helsinki záróokmányt, illetve csatlakozott 1976-ban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához. Mindkét nemzetközi dokumentum lehetővé teszi az állampolgárok szabad mozgását. Az egyezségokmány idevágó passzusa szerint ,,mindenki szabadon elhagyhat bármely országot, beleértve saját országát is,,. Az NDK-nak és Magyarországnak e két nemzetközi egyezményből következő kölcsönös kötelezettségei ellentétben állnak az 1969-es kétoldalú megállapodás előírásaival, amelyeket nem módosítottak ezen egyezmények szellemében. A nemzetközi jogi tanszék vezetőjének álláspontja szerint a probléma megítélésénél sem politikai, sem jogi szempontból nem közömbös az a körülmény sem, hogy a magyar kormány már több hónappal ezelőtt bejelentette a müszaki határzár felszámolását a magyar-osztrák határon. Az NDK kormánya úgy adott, illetve ad mind a mai napig kiutazási engedélyt állampolgárainak, hogy tudott erről a körülményről. Így tehát tisztában kellett lennie azzal is, hogy állampolgárai esetleg Magyarországon keresztül próbálnak meg az NSZK-ba jutni. Dr. Valki László végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy - miként azt a hivatalos magyar álláspont már több ízben leszögezte - a kiutazni szándékozó NDK-állampolgárok problémáját a két német államnak, az NDK-nak és az NSZK-nak kell megoldania kétoldalú tárgyalásokon. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|