|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (1. rész)
|
1989. szeptember 7., csütörtök - Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Barabás János, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Parlament Gobelin-termében kötetlen eszmecserét folytatott a magyarországi egyházak vezető személyiségeivel.
Az MSZMP kezdeményezte találkozón a jelenlévő egyházi vezetők és a párt tisztségviselői érdemben cseréltek véleményt a párt és a vallás, a párt és az egyházak viszonyának ma már teljesen új módon felmerülő kérdéseiről. Ennek lényege, hogy a dialógust tovább kell folytatni, s elmélyíteni olyan témákban, mint az erkölcs és a társadalom, a világnézet és a társadalmi béke kapcsolata. Nyers Rezső részletesen szólt az MSZMP Központi Bizottságának július 28-i határozatáról, amely immár nem korlátozza a párttagság lelkiismereti szabadságát. Ezt a résztvevők elismerően nyugtázták. A találkozón szó esett az egyházak és a politika viszonyáról a többpártrendszer most formálódó keretei között. Az egyházak vezetői kifejezték azt a készségüket, hogy más pártok képviselőivel is készek hasonló megbeszélésre. A beszélgetésen a jövőért érzett felelősségtől áthatva tisztázóan hozták szóba a múlt vitás kérdéseit és a jelen gondjait. Mint elhangzott: az utóbbiak megoldásának legnagyobb kérdése és egyben feladata az, hogy az átalakítással természetszerűen együttjáró konfliktusokat a társadalmi béke keretei között tartsák. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (2. rész)
|
A találkozón az újságírók nem vehettek részt, arra azonban lehetőség nyílt, hogy a részvevők első benyomásairól érdeklődjenek. Nyers Rezső előljáróban leszögezte: nem közvetlenül pártpolitikai célok indokolták, hogy az MSZMP az ország házába invitálja az egyházak képviselőit. Felismerte, hogy a társadalom, a nemzet előtt álló nagy feladatok megoldása a társadalmi béke és együttműködés körülményei között képzelhető el. A párt számos területen lehetőséget lát az egyházakkal való kontaktusra. Hozzáfűzte: pártpolitikusként pártja szempontjait egyeztette a nemzeti célokkal, valamint az egyházak felfogásával. A tanácskozáson elvi síkon folytatták a beszélgetést, azonban számos konkrét kérdés is szóba került. Így például az egyházak szerepvállalása az oktatásban, a szociális munkában. Felvetődtek világnézeti kérdések is, összefüggésben a lelkiismereti és vallásszabadsággal, annak az emberi jogok közé sorolásával. Etekintetben az egyházak és az MSZMP mai álláspontja közel áll egymáshoz, sőt lényegi kérdésekben azonos. Saját véleményét hangsúlyozva kifejtette: az egyházaknak számos területen pozitív társadalmi szerepük van ma, s lesz a jövőben. A tanácskozáson mindkét részről felvetették a társadalom erkölcsi állapotát, a moralitás javításának fontosságát. Az egyházak elsősorban az oktatás és a család szempontjából hangsúlyozták az erkölcs nagyobb szerepét. Az MSZMP képviselői a politikai erkölcsösség fontosságát emelték ki, az erkölcs különböző területeken való érvényre juttatása ugyanis egymással szoros kapcsolatban van. A tanácskozás nem a véleménykülönbségek feltárására, hanem a követelmények megfogalmazására irányult - hangsúlyozta a pártelnök. Mindkét oldalról rámutattak a nemzet sorsáért érzett felelősségvállalás szükségességére. E téma - úgy tűnt - közelítette egymáshoz a tárgyalópartnereket, akik között megoldatlan kérdések is szép számban szóba kerültek. Egyházi részről megemlítették az állam és az egyház szétválasztásáról szóló megegyezést. Felhívták a figyelmet arra, hogy a gyakorlat beszűkítette az egyházak tevékenységét a magyar társadalomban, sok helyen szinte lehetetlenné téve a nevelési, oktatási, szociális tevékenységet. A találkozón ezt rendezendő követelményként vetették fel. s ezt az igényt az MSZMP elismerte. Végül Nyers Rezső hangsúlyozta azt a véleményét, hogy az egyházak - pártpolitikai semlegességük mellett - nagyon sok területen pozitív szerepet töltenek be a társadalom életében. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (3. rész)
|
- Az MSZMP képviselőivel létrejött találkozó az első lépés azon az úton, amelyen az egyház helyét és szerepét keresi a kialakuló többpártrendszerű demokráciában - összegezte tapasztalatait Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Véleménye szerint valamennyi egyházi személyiség örömmel nyugtázhatta, hogy Nyers Rezső elfogadta azt a szándékukat, amely szerint a mostani megbeszélést követően valamennyi párttal párbeszédet folytatnak. Hozzátette: a többi párttal még nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A püspök a továbbiakban utalt arra, hogy a találkozón lehetőség nyílt az MSZMP július 28-i állásfoglalásával kapcsolatos véleményük kifejtésére. Szinte valamennyien úgy ítélték meg, hogy a dokumentum túl rózsás képet fest az egyház és az állam utóbbi 3O éves viszonyáról. A többi szocialista országgal összehasonlítva természetesen számos pozitívumot is tartalmaz, önmagában véve azonban átsiklik a problémákon. Nyers Rezső bevezetőjéről megállapította, hogy az önkritikusabb volt, mint az állásfoglalás. Véleménye szerint az állásfoglalás az igazgatási és a jogi területen tapasztalható vadhajtásokról beszél, amelyekhez az MSZMP korábbi politikájából következő intézkedések vezettek. Tóth Károly felhívta a figyelmet arra, hogy ezek még érvényben vannak, s az MSZMP világos állásfoglalása hiányában a közigazgatásban dolgozók a régi beidegződések, mechanizmusok szerint járnak el. Példaként említette az iskolaügyet, amellyel kapcsolatban senki által nem vitatandó jószándék húzódik meg, az elképzelések azonban a végrehajtók ellenállásába ütköznek - tényleges, vélt vagy ürügyként felhasználható hivatkozási alappal. Kijelentette: a kormány szavahihetősége forog kockán. A püspök rámutatott: a református egyház veszélyt lát abban, hogy jóllehet az egyházak jogegyenlőségét deklarálja a KB állásfoglalása is, ez azonban koránt sem jelenti az egyházak egyenranguságát. Ez ronthatja a különböző egyházak között tapasztalható kedvező viszonyt. Paskai László biboros, primás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke úgy nyilatkozott, hogy a társadalmi élet területén a vallással, az egyházzal kapcsolatban megváltozott véleményalkotás pozitív fejlődését segíti a mostani találkozó. Utalt arra, hogy az eszmecsere az MSZMP meghívása nyomán jött létre, az egyházak azonban fontosnak tartják, hogy más pártokkal is kialakuljon a kontaktus - semlegességüket megtartva. A megbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az MSZMP is felülvizsgálta a vallással, az egyházakkal kapcsolatos álláspontját, s felismerte az egyházak társadalmilag hasznos tevékenységét. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (4. rész)
|
Kedvezőnek ítélte meg, hogy az MSZMP elhatárolja magát az 1948-ban hozott intézkedésektől, amelyek az egyházak működésének korlátozását vonták maguk után. Az elmúlt négy évtized komoly megpróbáltatást jelentett az egyházaknak, ma azonban nem a számonkérésnek, a siránkozásnak van itt az ideje, hanem a jövőépítés szempontjából fontos témák megvitatásának - hangsúlyozta végezetül a biboros. (MTI)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|