|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Második forduló (20. rész)
|
- másrészről a gazdaságban nehezen elválaszthatóak a kormányzat napi feladatai a stratégiaiaktól, márpedig az Ellenzéki Kerekasztal tagjai nem tartanak igényt a választások előtt kormányzati funkciókra és kormányzati hatalom nélkül nem kívánják magukra venni a gazdasági csőd következményeiért a felelősséget. Az Ellenzéki Kerekasztal mindennek ellenére elfogadta, hogy a gazdaság stratégiai kérdéseiről is folyjanak tárgyalások. Ezt nem egyszerűen kompromisszumként, a békés átmenethez nélkülözhetetlen politikai tárgyalások megkezdése érdekében tette. Elfogadta ezt elsősorban azért, mert tapasztalnia kellett, hogy az MSZMP, illetve kormánya olyan törvényeket terjeszt a Parlament elé és fogadtat el, amelyek a gazdaság intézményrendszerét, hatalmi viszonyait érintik, és kész helyzetet teremtenek a demokratikus választások utáni időszakra. A tulajdonreform jegyében az Országgyűlés utolsó ülésén elfogadott átalakulási törvény lényege az, hogy ingyenesen szétoszthatják a társadalmi vagyon feletti rendelkezési jogokat a vállalati tanácsokat és más vállalati irányító posztokat kézben tartó vezetők között. E folyamatokat éppen a közvetlenül érintettek nem ellenőrizhetik, s nem befolyásolhatják. Az átalakulási törvény nyomán kialakuló tulajdonszerkezet a véglegesség szándékával rögzíti a mai monopóliumokat, a piacellenes és versenyt kizáró vagy torzító összefonódásokat, akadályozza meg a valódi tőkepiac létrejöttét. E törvény mindezeken túlmenően lehetővé teszi az eddig jórészt politikai alapon megszerzett pozíciók gazdasági hatalommá történő átváltoztatását. A kormányzat törvényalkotó kedve készteti arra az Ellenzéki Kerekasztalt, hogy bekapcsolódjon a gazdaság alapvető intézményeit, a tulajdonviszonyokat érintő törvénytervezetek előkészítésébe. A tét ugyanis nem más a következő hónapokban, minthogy kié lesz a föld, a gyár, s egyáltalán, alkalmas lesz-e az új tulajdonosi rendszer a hatékony jövedelemtermelésre. Tárgyalni e kérdésekről azonban csak akkor érdemes, ha a most kezdődő megbeszélések a gazdaság kérdéseiben, a gazdasági törvényalkotásban is megelőzik a kormányzat parlamenti előterjesztéseit - miként abban az egy héttel ezelőtti megállapodásokban az itt ülő felek már megegyeztek. De elfogadta az Ellenzéki Kerekasztal a gazdasági tárgyalások szükségességét azért is, mert bár a válság következményeiért nem kíván felelősséget vállalni, a következmények mégis elkerülhetetlenül a lakosságra hárulnak, és úgy érezzük: minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az elszegényedést megállítsuk, következményeit enyhítsük. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|