|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
A jogállamiság megteremtésének szükségességét ma sok helyütt hangoztatják, ehhez azonban törvényekre van szükség. Olyan magas szintű jogszabályokra, amelyek visszafordíthatatlanná teszik a reformfolyamatokat. Hangoztatta azt is, hogy nem a Parlament legitimációs problémáiról kellene vitatkozni, hanem tartalmi kérdésekről, arról, hogy jó, illetve progresszív javaslatok kerülnek-e a Ház elé, s olyan törvények születnek-e, amelyek a demokratikus jogállam irányába mutatnak vagy sem. Szerinte az Országgyűlésnek legalább első olvasatban mindenképpen tárgyalnia kellene e törvényjavaslatokról. A második olvasásra akkor kerülhetne sor, amikor létrejött a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői között. Ez a megoldás a politikai tárgyalások sikerét is előmozdíthatná, mert a képviselők véleménye munícióként szolgálhat a politikai egyeztető tárgyalásokon. Kilényi Géza a választásokra vonatkozó törvénytervezetet is rendkívül fontosnak ítélte, ám mint mondta, nem az Igazságügyi Minisztériumon múlt, hogy a közjogi csomag végül is hiányosan kerülhet az Országgyűlés elé. A politikai pártok minimális induló létszámával kapcsolatban elképzelhetőnek tartotta, hogy az egyesülési törvénynek megfelelően ezek esetében is elegendő legyen tíz alapító tag, ennek azonban a választási törvényben kell levonni a konzekvenciáit. Szó sem lehet arról - fogalmazott -, hogy egy tíz fős gyülekezet automatikusan jogot kapjon arra, hogy valamennyi választókerületben minden további nélkül jelöltet állítson. Ez a választások komolyságát veszélyeztetné. Valamiféle korlátot be kell építeni vagy a párttörvénybe, vagy a választójogi törvénybe. Hangoztatta: a magyar viszonyok között semmi sem indokolja, hogy kétkamarás parlament működjék. A 387 fős parlamentet túlduzzasztott létszámúnak ítélte. A tárca - a választójog szabályozása során - olyan megoldást támogat, amelynek lényege: 200 egyéni választókerület, s 50-80 képviselői hely elosztása a pártok országos lajstromai alapján. Az alkotmány módosításáról szóló vitában a képviselők úgy foglaltak állást, hogy a köztársasági elnök hat éven át töltse be funkcióját, az országgyűlési képviselőket, illetve a tanácstagokat pedig öt-öt évre válasszák. A pontról pontra haladó egyeztetések során egyetértettek abban, hogy a főfoglalkozású képviselő más kereső foglalkozást ne folytathasson, s egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktató, az irodalmi és a művészeti tevékenységet kivéve - díjazást ne fogadhasson el. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|