Rendszerváltás és az MTI

	Az Új Márciusi Front közgyűlése (1. rész)
1989. június 10., szombat - Az Új Márciusi Front tagsággal rendelkező független, szellemi, politikai mozgalommá vált - jelentették be a már 15 hónapja létező mozgalom alakuló közgyűlésén szombaton, a Budai Vigadóban. A résztvevők egyhangúlag fogadták el a szervezet alapszabályát és választották meg kollégiumát, illetve választmányát, mindegyiket ideiglenes jelleggel. Vitányi Iván ügyvezető titkár vitaindítójában hangsúlyozta: az Új Márciusi Front egyesületté, tagsággal rendelkező szellemi, politikai, közéleti klubbá válik, a tavaly meghirdetett alapelvei azonban változatlanok. Az időszerű belpolitikai kérdésekről szólva fontosnak tartotta, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, a nemzeti érdekegyeztető fórumon a civil társadalom képviselői is helyet kapjanak. Máig ugyanis maga a nép nem szólalt meg. Jó lenne, ha minél hamarabb olyan szerveződés jönne létre, amely az ország, a nemzet előtt képviselni tudja ezt a ,,civil,, oldalt. Bihari Mihály politológus az Új Márciusi Front és a Demokratikus Magyarországért Mozgalom viszonyát úgy elemezte: különböző mozgalmak azonos célokért. A különbözőség jogának, az egyidejű részvételi szabadságnak az elismerése kötheti össze két mozgalmat. Minden demokratikus mozgalom és szervezet kapcsolatában felül kell vizsgálni a célok összeegyeztethetőségét, kölcsönösen le kell mondani a többi között a kizárólagosság igényéről és az előítéleteken alapuló politizálásról. Bízom abban - hongoztatta -, hogy növekszik azoknak a száma, akik a DMM-et, az UMF-et vagy akár mindkét mozgalmat vállalni tudják. A közgyűlésen egyébként több mint húszan szólaltak fel. A legtöbben az országban zajló politikai változásokkal foglalkoztak. Mások a válság, a korábbi reformok bukásának okait elemezték, a felelősséget kutatva. Volt, aki úgy vélekedett, hogy a hazánkban zajló folyamatok nem a felelős megegyezés irányába mutatnak. Szót kért a vitában Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, az Új Márciusi Front egyik alapító tagja is. (folyt.köv.) 1989. június 10., szombat 18:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Új Márciusi Front alakuló közgyűlése (2. rész)
Pozsgay Imre egyebek között kifejtette: a pesszimizmusra jogosan okot adó alkalmakról, jelenségekről bűn és álság lenne hallgatni. Véleménye szerint bár az optimizmus szűklátókörűségnek tűnhet föl, a fórumon elhangzott gondolatokból mégis a kezdeményezés- és cselekvőkészség érződött. Olyan felelősségtudat, erkölcsi emelkedettség és elszántság, amely - széles körűvé válva - tovább növelheti a reformok megvalósulásának esélyét. Ezzel összefüggésben elismerően nyilatkozott az Új Márciusi Front eddigi tevékenységéről. A továbbiakban rámutatott: a demokráciának az a természete, hogy kénytelen a nyilvánosságot ellenségei előtt is megnyitni. Ezzel a jelenséggel együtt élünk. Mégis a demokráciát, az ennek megfelelő politikai magatartást kell választani, amelyben a politika nem maga akar a népboldogító, a beteljesülést elhozó intézmény lenni. A morál kérdését érintve leszögezte: kétségtelen, hogy tájékozódási pontokra, iránymutatásra van szüksége a népnek, anélkül, hogy az bárki valamiféle pedagógiai hadjáratnak fogná fel. Szólt a Demokratikus Magyarországért Mozgalomról, megerősítve: nem a megosztás volt a cél, hanem a demokratikus közmegegyezés megvalósulásának elősegítése. Szűrös Mátyás a felszólalásokban elhangzottakhoz kapcsolódva megállapította: a nemzeti összefogás, a megbékélés, a kiegyezés, a szabad, független, demokratikus szocialista Magyarország megteremtésének előasegítése érdekében kell munkálkodni. Úgy vélte, az Új Márciusi Front közgyűlése és tevékenysége minden bizonnyal hozzájárul ehhez. A képviselők visszahívásával kapcsolatos véleményre reagálva ismételten aláhúzta: az Országgyűlésre is az a feladat hárul, hogy hozzájáruljon az igazi demokrácia és jogállamiság megteremtéséhez. Erre képes és képesnek kell lennie, még akkor is, ha vitatható mai összetétele az érdektagoltság szempontjából. (folyt.köv.) 1989. június 10., szombat 18:58
Vissza »

	Az Új Márciusi Front alakuló közgyűlése (3. rész)
Nyers Rezső is foglalkozott azzal a kettősséggel, amely ma a közvéleményben tapasztalható. Mint mondotta: a pesszimizmusra ok van, mert a tények pillanatnyilag emellett szólnak, a bizakodásra pedig szükség van, mert anélkül nem jut előre sem ember, sem szervezet, sem ország. Nem lehet, és nincs is igazából olyan helyzet az emberi társadalmak történetében, amikor ne lenne lehetőség a változtatásra, a jobbításra. Áttérve a szocialista átalakítást célzó reformok nemzetközi összehasonlítására, kifejtette: a szocialista országokbeli reformok sorsa a nemzeti körülményektől, e reformok egymást erősítő vagy gyengítő egymásrahatásától függ. Ma a reformokért keményen meg kell küzdeni a korábban kialakult társadalmi intézményekkel, a valósággal és az emberi gyengeségekkel is. Kínában a politika és a gazdaság reformjának egyenetlensége okoz válságos helyzetet. A Szovjetunióban a reményteljes és igazán haladó gorbacsovi politika küzd a reformfolyamat kapcsán felszínre kereülű súlyos és hosszú ideje megoldatlan nemzeti problémákkal. Lengyelországban a politika és a gazdaság össze hangolatlansága, a gazdasági változások lefékezése az alapvető oka a politikai megoldások gyengeségének. Jugoszláviában szintén nemzeti kérdések feszítik a társadalmat, amely a reformok irányába tör előre. Magyarországon tartósnak bizonyult és erős hatást fejt ki a gazdasági válság. Ennek megoldása közben kell demokratizálódni, elviselni és túljutni a társadalmi értékek elbizonytalanodását. Mindezek mellett nem reménytelen a reformok sorsa - hangsúlyozta. Rámutatott: Magyarországon ma a demokráciaképességen múlik a demokratikus intézményrendszer megvalósítása. Demokratizálódásra van szükség az MSZMP-ben, demokráciaképességre a formálódó vagy létező alternatív erőkben, más pártokban, a társadalom egészében. (folyt.köv.) 1989. június 10., szombat 19:19
Vissza »

	Az Új Márciusi Front alakuló közgyűlése (4. rész)
Hangsúlyozta: le kell mondani arról a korábbi elképzelésről, hogy ennek az országnak a boldogulásához, előrehaladásához, modernizációjához csak és kizárólag szocializmusra és mind több szocializmusra van szükség. Ez utópia. Ennek az országnak a polgári és a szocialista értékekre egyaránt szüksége van - ezt kell szem előtt tartani, amikor a magyarországi reformok sorsáról gondolkodunk - jelentette ki Nyers Rezső. Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformfolyamatban ugyanúgy utitársak azok, akik nagyobb értéket tulajdonítanak a szocializmusnak, azok, akik kisebbet és azok is, akik ma már nem látnak valós értéket benne. Kifejezte azt a reményét, hogy a különböző értékek együttélését, s az ebből fakadó problémákat a magyar társadalom el tudja viselni, s így sikeresen megvalósíthatja a reformokat. Nyers Rezső nagy tetszést hozzászólását követően a résztvevők vita nélkül, ideiglenes jelleggel fogadták el az Új Márciusi Front alapszabályát. Ugyanígy választották meg az alapító tagokból álló kollégiumot és a 21 tagú választmányt. A szervezetté alakulás bejelentése óta ugyanis többszázan jelezték, hogy tagjai kívánnak lenni az UMF-nek. Mivel azonban pontos létszám még nem állt rendelkezésre, nem volt megállapítható az sem, hogy a közgyűlés határozatképes-e. Ezért a jelenlévők úgy határoztak, hogy ezekben a kérdésekben a végleges döntést az ősszel tartandó közgyűlésen hozzák meg. (MTI) 1989. június 10., szombat 19:20
Vissza »