|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-csehszlovák viszony
|
Magyar-csehszlovák viszony SZER -------------------------- München, 1989. május 25. Világhíradó Semmiféle ellentét nem tapasztalható, nagyon baráti, konstruktív szellemben tárgyalt egymással Németh Miklós és Adamec csehszlovák miniszterelnök - ezek a csehszlovák kormány szóvivőjének szavai. Most Tamás Gáspár Miklóst kérdezem, mi a véleménye a prágai tárgyalásokról. - Tegnap Németh Miklós magyar miniszterelnök Prágában tárgyalt. Méghozzá olyasmiről tárgyalt, amiről az ember azt gondolná, hogy már nem is kell róla tárgyalnia. Egyébként a megbeszélésekről kiadott sajtóközlemények és a miniszterelnök rádióinterjúja elárulja: a magyar és a csehszlovák kormány- s pártvezetők arról beszélgettek, hogy mi is a teendő a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban. A közönség és a naív megfigyelők azt gondolták volna, hogy a meggondolások meglehetősen feleslegesek, hiszen - ha jól tudjuk - a magyar kormány úgy döntött, a bős-nagymarosi vízlépcsőből nem lesz semmi. Kérdés tehát, hogy az a szakértői munkacsoport - melyet miniszterelnök-helyettesek vezetésével Prágában és Budapesten is felállítanak a környezetvédelmi, szeizmológiai, mindenféle egyéb problémák megvizsgálására - tulajdonképpen milyen feladat előtt áll. Lehetséges volna, hogy a magyar kormánynak az építkezés felfüggesztését előíró döntését is felül lehet vizsgálni? Lehetséges, hogy itt a magyar kormány meghátrál? Lehetséges az is, hogy a magyar kormány nem tudja, mit csinál? Lehetséges az, hogy a magyar kormány porhintésre vállalkozik a csehszlovák partnerral szemben, és felállítja ezt a szakértői bizottságot azért, hogy a Prágában tapasztalható politikai türelmetlenséget enyhítse? (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-csehszlovák viszony - 11/1. folyt.
|
A hírek hallatán jó volna tudni, mi igaz belőlük. Kétségtelen, hogy Magyarország és Csehszlovákia között ezekben a napokban a politikai feszültség tetemes, és ez a feszültség természetesen nemcsak a vízlépcsőnek köszönhető, hanem más politikai problémáknak: a nemzeti kérdésnek és annak ténynek, hogy míg Magyarország - bár zökkenőkkel - a demokrácia felé látszik haladni, addig Csehszlovákia az ellenkező irányban mozdulatlan. Felvetődik az a kérdés, hogy ezzel a tárgyalással tulajdonképpen milyen irányban tett lépést a magyar diplomácia. Az is kérdés, hogy mivel a jelek szerint a kártérítés ezúttal nem került szóba, nem sikerült-e a megnyugtatás túlságosan jól. - Felmerül itt még egy kérdés, ha már a kérdések sorozatánál tartunk: mit kell véleményed szerint ma tennie a magyar független szervezeteknek, a magyar független környezetvédőknek a jelenlegi helyzetben Németh Miklós miniszterelnök prágai tárgyalásai után? - Az a véleményem, hogy a demokratikus pártoknak, a független szervezeteknek, elsősorban a környezetvédőknek meg kell próbálniuk először is megbízható információt szerezni ezeknek a tárgyalásoknak a tartalmáról és a magyar kormány voltaképpeni szándékairól. Ha ezek a szándékok olyan bizonytalanok, amilyeneknek a hírek alapján tűnnek, akkor mindenképpen arra kellene törekedni, hogy egyértelmű kötelezettségvállalásra késztessék a kormányzatot és ehhez meg kell próbálni szövetségeseket szerezni külföldön is, elsősorban Ausztriában, ahol a közvéleménynek van módja szabadon megnyilvánulni. Még azt sem zárnám ki a lehetőségek közül, hogy a bontakozó cseh ellenzéket szintén meg lehetne kérni szövetségesül, hogy világossá váljék a cseh és szlovák közvélemény előtt: a magyar környezetvédelmi, sőt kisebbségi aggályok nem a cseh és a szlovák nép ellen irányulnak, hanem éppen ellenkezőleg. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-csehszlovák viszony - 11/2. folyt.
|
- Milyen operatív módszerekkel, milyen konkrét eszközökkel látod bekapcsolhatónak a csehszlovák ellenzéket? Hiszen tudjuk, hogy nagyon erős elnyomásnak vannak kitéve. - Az elnyomás ténye tagadhatatlan. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a csehszlovák ellenzék nemzetközi súlya olyan nagy, amilyen súllyal a sokkal aktívabb magyar ellenzék távolról sem rendelkezik, és kérdés, hogy fog-e valaha rendelkezni. Tehát ha a Charta-77 vagy más ellenzéki csoportok rávehetők volnának arra, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben magyarbarát nyilatkozatot tegyenek, ennek a hordereje igen nagy volna. Operatíve ennek a megoldása igazán nem nehéz, kapcsolataink cseh barátainkkal azelőtt is voltak. +++
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|