|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Kínai hadsereg
|
A kínai hadsereg szerepe BBC ------------------------ London, 1989. május 21. (Simon Lang) Panoráma Pekingben rendkívüli állapotot hírdettek ki. Ez a döntés most a kínai fegyveres erőkre vagyis a Népi Felszabadító Hadseregre irányította a figyelmet. Hogyan tudja betölteni a hadsereg a rá váró szerepet, illetve mennyire áll készen arra, hogy elfojtsa az elfojthatatlannak tűnő lázadást? - Mao Ce-tung szerint a hatalom a puskacsőből nő ki. A kínai kommunista forradalom katonai győzelem volt, és 1949 - vagyis a népköztársaság megalakulása óta - a hadsereg döntő fontosságú szerepet játszott nemcsak az ország, hanem a kommunista hatalom megvédésében is. A kulturális forradalom első néhány napja után, 1967 elején Kínában anarchia lett urrá. Mao Ce-tung a Népi Felszabadító Hadsereggel csináltatott rendet. Uralma ezzel katonai diktaturává vált, és amikor 1976 szeptemberében meghalt, a hadsereg támogatása segítette győzelemre azt a frakciót, amely aztán börtönbe vetette Mao özvegyét és a szélsőbaloldali - úgynevezett - négyek bandáját. Mao idején a hadsereg nemcsak honvédelem és a belső biztonság fenntartásának eszköze volt. A diktátor az egyelőségen alapuló társadalmi rend példaképének is tekintette. 1965-ben eltörölte a rangokat, és a gerillahagyományok alapján fontosabbnak tartotta a harci szellemet és a nép támogatását, mint a modern fegyvereket. A Kínai Néphadsereg a világ második legnagyobb hadseregévé fejlődött, és mintegy 4 millió embert tartott fegyverben. Nagy tisztelet övezte és a kulturális forradalom idején a fiatalemberek legszívesebben katonai pályára akartak lépni. Teng Hsziao-ping azonban mindent megváltoztatott. Az úgynevezett négy korszerűsítés közül, amelyet Kínában meg akart valósítani a honvédelem korszerűsítése volt az egyik - de sorrendben az utolsó. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kínai hadsereg szerepe - 1. folyt.
|
Egyre csökkent a honvédelem részesedése a költségvetésből. Tavaly újra bevzették a rendfokozatokat. Teng egymillió katonát leszerelt. Mao idejében a néphadseregtől azt várta Kína, hogy létszámfölényével még a nukleáris háborút is megnyerje. Teng a hadsereget továbbszolgálók jól képzett és jól felszerelt harci erejévé próbálta tenni. Közben csökkentette a hadsereg politikai befolyását is. A változások alapjában rendítették meg a hadsereget. A sajtó a közelmúltban gyakran közölt híreket zabolátlan, fosztogató, olykor szabotáló katonákról. A toborzótisztek állítólag nem tudtak jobb minőségű emberanyagot szerezni, ezért egyes helyeken túl fiatal, nem eléggé itelligens és fegyelmezetlen fiatalembereket vettek fel katonának. A hírek szerint a Kínai Néphadsereg készenlétben áll, hogy elkergesse Peking utcáiról a tüntető tömegeket - és ezzel kapcsolatban legalább három kérdés merül fel, amelyre a következő napok vagy talán órák fogják megadni a választ. Kérdés, hogy a Néphadsereg parancsnoksága aláveti-e magát egy megosztott pártvezetőségnek, amelyben legalábbis a legközelebbi múltig szemben állt egymással a keményutas Li Peng miniszterelnök és a megbékélésre hajló Csao Ce-jang pártfőtitkár -, és ha igen, engedelmeskednek-e a katonák tisztjeiknek ha azt rendelik, hogy honfitársaikra lőjenek? És ha még erre a kérdésre is igen a válasz -, vajon az egész Néphadsereg támogatja-e majd Li Penget? Máris hírek keringenek, hogy ellentétek merültek fel a hadsereg soraiban, és hogy egyes vidékeken a helyi parancsnokok nem állnak Li Peng oldalán. Ez a megosztottság azonban azt is jelenti, hogy a hatalmas és nagyjából jól kiképzett, és fegyelmezett hadseregben valahol csak akadnak majd egységek, amelyek teljesítik a parancsot. Lehet, hogy vidékről kell Pekingbe hozni katonákat - de Kína elég nagy és valahonnan majd csak előkerülnek. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kínai hadsereg szerepe - 2. folyt.
|
A párt a fegyveres erők fölötti hatalmát az úgynevezett Központi Honvédelmi Bizottságon keresztül gyakorolja. Ennek elnöke maga Teng Hsziao-ping, és ennek a bizottságnak az elnöksége az utolsó tisztség, amelyet Teng még megtartott magának. Az elmúlt napokban Teng nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Úgy tudják azonban, hogy támogatja Li Penget, aki erélyes eszközöket akar alkalmazni a tiltakozó mozgalom ellen. Teng hatalmának eddig legfőbb biztosítéka a hadsereg támogatása volt. De talán éppen saját reformjaival fosztotta meg magát a lehetőségtől, hogy kedvére használja céljai elérésére az egységes néphadsereget. Már a kulturális forradalom idején egymással szembenálló táborokra szakadt a néphadsereg. Helyi parancsnokok más-más frakciót támogattak a politikai vezetőségben. Legalábbis nem lehetetlen, hogy amennyiben a csapatokat bevetik a tüntetők ellen, a Kína egész történelmében hagyományos regionális ellentét ismét felszínre kerül. Ez esetben a fegyveres erők épp úgy megoszolhatnak mint maga a vezetőség. - Hogy ismét Maot idézzük: "a hadsereg kezében a fegyver". Mao nem hitte, hogy forradalmakat a nép a erejével lehet megnyerni. Annál is kevésbé, mert Mao szavai szerint: "a forradalom nem majális, hanem az erőszak alkalmazása, amellyel egy társadalmi osztály megdönti egy másiknak a hatalmát." +++
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|