|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Varga Miklós államtitkár nyilatkozata a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről (1. rész)
|
1989. május 19., péntek - ,,Az Országgyűlés félrevezetve érzi magát, miután tavaly ősszel a kormány javaslatára megszavazta a beruházás folytatását,, - nyilatkozta a napokban Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a nagymarosi munkákkal kapcsolatban. Ön miként értékeli ezt az álláspontot? - kérdezte Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárt az MTI munkatársa.
- Szakmai felelősségem tudatában kijelenthetem, hogy múlt év októberében a kormány véleményét tolmácsolva Maróthy László miniszter igen alapos előkészítés, sokoldalú mérlegelés után javasolta a képviselőknek a bős-nagymarosi erőműrendszer építéséről szóló beszámoló elfogadását, kérve a hozzájárulást az építés folytatásához. Az utóbbi időben nyilvánosságra kerülő dokumentumok, szakmai vélemények között munkatársaimmal egyet sem találtunk, amely az akkori álláspont megváltoztatására késztetne. A kormány legutóbbi döntését viszont tudomásul vesszük, s már megkezdődött az esetleges leállítás következményeivel foglalkozó sokoldalú, objektív elemzések elkészítése. Ezt a széles körű munkát a KVM koordinálja. Elsőként megbíztuk az OVIBER-t: mérje fel Nagymaroson, közvetlenül a munkagödör környezetében, hogy milyen építési munkákat kell ez alatt az idő alatt is kárelhárítás miatt elvégezni. Ez a lista már elkészült. Ezután az egész Duna-szakaszt járják végig a vízügyi hatóság képviselőivel, itt is elkészítve a legsürgősebben elvégzendő tevékenységek jegyzékét. - Ha a kormányzat, a Parlament a nagymarosi építkezés leállítása mellett dönt, ez Ön szerint milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár Magyarország részére? - Az előnyök szerintem csak politikai jellegűek lehetnek - - válaszolta Varga Miklós. - A hátrányok között először megemlíthetem, hogy számításaink szerint a leállítás többe kerül, mint a továbbfolytatás. De ez csak a közvetlen anyagi ráfizetés. Az Alsó-Szigetközben a nagymarosi visszaduzzasztás adta volna meg a talajvíz-utánpótlást. Így ide eredetileg nem terveztek szivárogtató rendszert. A Szigetköz felső részében kiépítendő szivárogtatókban is jóval nagyobb vízmennyiségre lenne szükség a nagymarosi duzzasztás nélkül. (folyt. köv.)
1989. május 19., péntek 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Varga Miklós államtitkár nyilatkozata (2. rész)
|
Azzal, hogy a nagymarosi mű nem fogja fel, nem egyenlíti ki a vízszint-mozgást, kis víznél még minimális mélység sem tartható mindenütt a hajóforgalomhoz, így erre is megoldást kellene találni, ami nem is olyan könnyű. S ekkor még a számottevő energiaveszteségről, vagy az árvízvédelmi elképzelések meghiúsulásáról nem is beszéltünk. - Ön szerint a beruházás megalapozott, színvonalas terv szerint készül. A tervezési munkában résztvevő szakemberek megoldásaikkal bárhol a világon megállnák a helyüket. A magyar vezetés ennek ellenére már az 1977-es államközi szerződés aláírását követően nem sokkal, 1981-ben arról kezdett tárgyalásokat, hogy országunk lépjen ki ebből a beruházásból. - Ez a mű egy jól megalapozott, korszerű koncepció, de Magyarországnak túl nagy befektetésnek tűnt. A kilépési szándék tehát nem a tervek hibáira utal. Később sikerült a finanszírozási gondokra is megoldást találni, osztrák bankok hitelt biztosítottak a későbbi áramszállításért - hangsúlyozta Varga Miklós. (MTI)
1989. május 19., péntek 18:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|