Rendszerváltás és az MTI

	Magyarországi körkép
Magyarországi körkép Amerika Hangja -------------------- Washington, 1989. május 15. (Thassy Jenő) Panoráma Magyarország: a politikai változások gazdasági félelemmel keverednek címmel Henry Kamm a New York Times munkatársa Budapestről hosszú beszámolót küldött. Ezt tömörítve továbbítom most - főleg Grósz Károllyal folytatott hosszú interjújára összpontosítva a figyelmet. Először a helyzetet vázolja a következőképpen: A növekvő szólásszabadság légkörében a magyarok 44 esztendős kommunista uralom után a lehetőség elébe néznek, hogy a párt esetleg engedélyez olyan szabad választóst, amelynek következtében elveszítheti hatalmát. Ezt a Nyugaton sokak, és Magyarországon - a kétkedők hazájában - kevesek által táplált reményt azonban csökkenti Grósz Károly nyilatkozata, amely szerint 6-8 évbe telhet, mielőtt a párt megkockáztatná, hogy a szavazók kitessékeljék. Magyarország jelenleg a hivatalosak ígérete következtében a többpártrendszer politikai irányába halad, amely átalakítaná a szovjet mintájú rendszert egy demokratikusabb társadalommá és szabadabb államgazdasággá. Ez a lehetőség izgalommal tölti el azokat, akiknek a szólásszabadság mindennél fontosabb, de kevés örömet okoz a nagy többségnek, amelyet az egyre növekvő gazdasági bajok nyomasztanak. A párt, amely l945 óta diktálja az ország sorsát, eltávolította minden vetélytársát, központi irányítású államgazdaságot teremtett, és ez olyan válságba vezetett, hogy maga a párt is elismeri, hogy csakis a Nyugat segíthet ezen a helyzeten. Hogy magát elfogadhatóbbá tegye, egyezett bele a pluralizmus és a polgárjogok elvének elfogadásába és a vegyes államgazdaságba. De mert Grósz Károly elkötelezettségét az igazi változás irányában erősen kétlik, valószínűnek tűnik elmozdítása, mielőtt Magyarország megtartaná első szabad parlamenti választását. (folyt.) 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyarországi körkép - 1. folyt.
Múlt pénteken Grósz jelentős politikai vereséget szenvedett, amikor a kormány elhatározta, hogy felfüggeszti a Duna-gát munkálatait, és két hónap múlva esetleg végleg feladja. Grósz Károly még május 1-jén is megismételte elkötelezettségét a közös magyar-csehszlovák vállalkozás iránt. A változás híveit: Pozsgay Imrét és Nyers Rezsőt, a reform iránt jobban elkötelezettek szeretnék a két vezető posztra helyezni. A 40 éves kommunista uralom alatt a feloszlatott politikai pártok közül négy támadt fel, és új politikai szervezetek létesültek. Noha messzemenő változások álltak be, a szociál-világra nem terjedt át az izgalom, és messze nincs olyan tömeges részvétel, mint ami Lengyelországban volt tapasztalható, vagy Csehszlovákiában a prágai tavasz idején. Félelem és apatia terjedt el - mondja Kőszeg Ferenc, az egyik korai ellenzéki -, az emberek nem hiszik, hogy a szervezetek hatékonyak lesznek, és fennáll a gyanú, hogy csupán az értelmiségi elit mozgalma ez, amihez a tömeg nem csatlakozott. Mindenesetre az ellenzék nézeteit nem csupán saját sajtója hirdeti, hanem a hivatalos hírközlő orgánumok is csatlakoztak ehhez. Henry Kamm ezután a múlt vizsgálatára tér át: Pozsgay Imre szerepére, Kádár János sorsára - majd így folytatja: Mind a rendszer bírálói, mind annak védői és a diplomaták - nyugatiak és keletiek egyaránt - egyetértenek abban, hogy a változás fő mozgatója a gazdasági helyzet és a csökkenő életszínvonal inkább, mint Mr. Gorbacsov liberalizáló újításai. (folyt.) 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyarországi körkép - 2. folyt.
Grósz Károly, aki interjút adott Henry Kamm-nak, ezt így fejezte ki: meg kell nyernünk a pénzintézetek és a magánbefektetők bizalmát. Ehhez szükséges az, hogy a forint - legalábbis résztben - átváltható legyen, és a befektető hazavihesse a hasznát. Grósz Károly így folytatta: A bizalom teremtésének másik eleme a politikai megbízhatóság és a stabilitás. Senki sem fog oda befektetni, ahol attól kell tartani, hogy másnap polgárháború törhet ki, vagy hogy a kommunisták változtatnak véleményükön, és öt esztendő múlva mindent államosítanak. Arra, hogy ez ellen biztosítékot nyújtsunk, egy olyan politikai rendszert, szuperstruktúrát kell teremteni, amely garanciát nyújt arra, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő. Az egyik fő útvonal ehhez a többpártrendszer létesítése. Mit kívánunk ezáltal elérni? Ez a következő: saját pártunkat a jelenleg létező mechanizmusból, az egypárt uralma alól kivonjuk, és szociális kontroll alá helyezzük. Egy olyan helyzetet teremtünk a társadalomban - a kiegyensúlyozás és ellenőrzés révén - hogy minden nap képesek legyünk beszámolni cselekedeteinkről, azoknak eredményéről és arról, hogy a szándék és a kimenetel között milyen az arány. Mr. Grósz nem titkolta, hogy nincs szándékában az, hogy az ő vezetése alatt lazuljon a párt uralma az ország felett, egy olyan kiegyensúlyozás engedélyezése révén, amely hamamrosan a hatalom átadásához vezethetne. (folyt.) 1989. május 15., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyarországi körkép - 4. folyt.
A főmunkatárs nyilatkozata szerint: ha bármelyik más párt jutna uralomra, ez frontális változás veszélyével járna. 10-15 év múlva, talán 2-3 normális választás után a többpártrendszer alatt, talán nem állna fenn többé a veszély, hogy az egész rendszer megváltozik. De 1989. májusában csakis egy párt van, és ez elvesztheti a választást. A párt - mondotta a hivatalos közeg - nem kívánja adminisztratív, vagy katonai úton megőrizni hatalmát. Ehelyett - mint Lengyelországban - tárgyalás útján kíván az ellenzékkel kidolgozni egy bizonyos formulát. Az első választás - ezt beismerte - nem lesz idei választás, erre legkorábban 1994-ben, vagy 1995-ben kerülhet sor. +++ 1989. május 15., hétfő
Vissza »