|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (1. rész)
|
1989. április 21., péntek - A külföldön élő magyarokkal kapcsolatos emigrációs politikát érintő elgondolásokról, a kormány és az ország politikai vezetésének elképzeléseiről tartott tájékoztatót Pozsgay Imre államminiszter pénteken a Magyarok Világszövetségének kibővített, rendkívüli ülésén. Bognár József, a szövetség elnöke megnyitó szavaiban utalt arra, hogy a tanácskozáson megjelentek az anyanyelvi konferencia védnöksége, a Magyar Fórum hazai tagjai, az idő rövidsége miatt azonban az elnökség külföldön élő tagjainak meghívására azonban nem volt lehetőség.
Pozsgay Imre bevezetőjében hangsúlyozta: a találkozást arra is fel kívánja használni, hogy észrevételeket hallgasson meg a kormány és az MVSZ viszonyáról. Eszmecserére invitálta tehát a résztvevőket, segítségüket kérve a kormánynak a külföldi magyarsághoz való viszonya újragondolását, a kapcsolatok újraépítését célzó munkájához, Hozzátette: e viszonyban is új magatartás kialakítására van szükség, és ehhez fontos kapaszkodó az egyesülési törvény, amelyet szemléletileg és jogi megformálásban is európai szabásu vállalkozásként, a jogállamiság felé tett lépésként értékelt. Ezzel összefüggésben kijelentette: a kormány ezentúl nem az általa felügyelt, alárendelt szervezetnek, hanem autonom partnernek tekinti a világszövetséget. Ennek jegyében, az együttmüködési szándék erősítésével kell a magyarság helyzetéről új módon gondolkodni, és ebből a megfontolásból kell végiggondolnia a szövetségnek is: eddigi kapcsolatépítő tapasztalatait felhasználva milyen újab tájékozódási pontokat talál például az országban törvényesen létrejövő új egyesületek, pártok, mozgalmak bekapcsolásához. Felhívta a figyelmet a politikai pluralizmus mindinkább tapasztalható kiteljesedésére, amely nélkül - mint hangsúlyozta - az új politikai gondolkodásmód kialakítása a világszövetségben sem valósítható meg. Ha ugyanis e sokszínű politikai szerveződés az ország belső újjáalakulásában pozitív szerepet játszik, a stabilitás, a kibontakozás együtthatójaként jelenik meg, akkor feltételezhető, hogy ezen az alapon a világban élő magyarok is újragondolhatják az óhazához füződő kapcsolatukat. Hozzátette: ezzel együtt járhat olyanok jelentkezése is, akik eddig nem voltak hajlandók mérlegelni a magyarországi folyamatokat. Ehhez érdeke fűződik a megújuló Magyarországnak, és ebből a meggondolásból kezdődött el a kormányzati nyitás a világ magyarsága felé, amelynek első állomásaként szabaddá vált a közlekedés a világban. (folyt.köv)
1989. április 21., péntek 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (2. rész)
|
Magyarország az 1975-ben elfogadott helsinki dokumentum minden kosarával kapcsolatban teljesítette feladatát, az egyezmény minden pontjának eleget tett. Ennek gyakorlati bizonyítékát adta a magyar kormány és törvényhozás, amikor az állampolgári jogú szabad közlekedést új útlevéltörvénnyel lehetővé tette. A nyitás magyarországi politikai feltételeinek megteremtésére egy jogállami formáció letéteményezésével, a pluralizmus realizálásával és a helsinki egyezmény minden pontjának teljesítésével megmozdíthatják a magyarságot a világban - vélekedett az államminiszter. ,,A továbbiakban elemezte azokat a kezdeményező lépéseket, amelyeket a kormányzat kíván tenni annak érdekében, hogy az itthon élők közössége a határokon kívűl is minél több magyarban ébressze fel azt az érzést, hogy közössége van e hazával. Ehhez kapcsolódóan szólt arról, hoggy senki nem kényszerül ma politikai emigrációra Magyarországon. Hangúlyozta, hogy a jövőben a világban élő magyarokat magatartásuk és szerepük szerint kell megítélni. Ez is hozzájárul a nemzeti megbékéléshez - mondotta -, hozzáfűzvea, hogy a kormány nem a történtek meghamísitását akarja, hanem az olyan új helyzetet, amelyben a mai Magyaroszághoz való viszony rendezésében nem akadály a korábbi történelmi előzmény. Ez olyan állásfoglalást is kíván a külföldön élő magyaroktól, csakúgy mint a hazánkban élő nemzetiségiektől, amelynek alapján maguk döntik el hovatartozásukat. Aláhúzta: Magyarország nem gördít akadályokat azok elé, akik újra akarják alakítani a hazához való kapcsolatukat. Elemezve, hogy mi vezette a kormányt, amikor erre a következtetésre jutott, az államminiszter kijelentette: tagadhatatlan a haszonelvűség jelenléte, ugyanakkor a kormány szeretné meggyőzni a világot arról, hogy politikájának legfontosabb mozgatórugója humanista, felszabadító szándéku, valóban a nemzeti megbékélést szolgálja, legyen szó 1945-ről, 1953-ról vagy 1956-ról, amelyekről - véleménye szerint - nyílt politikai vita lehetséges a szólás- és a sajtószabadság jegyében. Ehhez kapcsolódóan kitért arra is, hogy az új sajtótörvény elfogadása után zavartalan nyilvánosságot kell teremteni hazánkban a világban élő magyarság számára. Enélkül csorba, féloldalas gesztus lenne az, amit a magyar kormány tesz. Pozsgay Imre tolmácsolta a kormány illetékeseinek véleményét abban a tekintetben, hogy a szabad közlekedés, a kivándorlás, a munkavállalás lehetőségének megteremtésével a jövőben várhatóan ingadozik, sőt növekszik a világban élő magyarok száma. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (3. rész)
|
Felhívta a figyelmet arra a nem kívánatos jelenségre is, hogy mindezen kedvezmények nyomán várhatóan az ifjúság legdinamikusabb része él majd jogával, elhagyja a hazát, másutt látva garanciát boldogulására. Hozzátette: a kormány nem óhajt hatalmi eszközöket latba vetni ennek megakadályozására; az emberi jogok tiszteletben tartása mellett szeretne versenybe szállni, megküzdeni egy olyan új gazdasági, társadalmi fordulatért, amelyben érdemes lesz itthon maradni a fiataloknak. Ehhez új gazdaságpolitikára van szükség. Gazdasági kényszerek müködnek tehát, s a nem az egyén hibájából bekövetkező jelenségeket nem lehet emigrációnak tekinteni, disszidálásnak minősíteni. Az MVSZ autonómiájával összefüggésben felvetette az államminiszter a nem emigrációs okokból a határokon kívűl élő magyarság kérdését. Ezek az emberek - megfogalmazása szerint - ezeréves ősi területükön élnek, de a XX. századi történelem önkényei, politikai fordulatai következtében a korábbi nemzeti határokon túlra kerültek. E viszonynak, kapcsolattartásnak a rendezésében is nagy feladatok várnak a szövetségre - vélekedett, s reményét fejezte ki, hogy éppen autonómiája alapján mielőbb tisztázó és előremutató lépéseket tesz. Hozzáfűzte: a kormány fogadókész minden kezdeményezéssel szemben, miközben küzd azzal a zavarral, amely az ügy évtizedeken át történő elhanyagolásából, bizonyos ügyek elintézésének elmulasztásából bekövetkezett. Élénk vita bontakozott ki Pozsgay Imre szavait követően. Rónai Rudolf elsősorban a külföldön élő magyarokkal létrejövő találkozás feltételrendszerének további javítását sürgette. Az NSZK-ban élő Melegi Gyula a hazalátogató magyarokkal szembeni bürokratikus bánásmódra hívta fel a figyelmet. A külföldön és idehaza élő magyarok közötti szellemi forgalom új alapokra helyezését, korábbi egyoldalúságának feloldását sürgette Rátkai Ferenc müvelődési miniszterhelyettes. Javasolta, hogy a határainkon kívül élő magyar művészek, irók tagjai lehessenek magyarországi művészeti szövetségeknek, kulturális, tudományos szervezeteknek. A szomszédos országokbeli magyarokhoz fűződő viszonnyal összefüggésben kifejtette: - az MVSZ nagy erőfeszítéseket tesz a kapcsolódások érdekében, az ebbeli törekvéseket azonban bizonyos bátortalanság, az érintett államok részéről pedig némelyek gyanakvással terhelt tartózkodása jellemezte. El kell érni, hogy a nemzetiségi szervezetek hivatalosan elfogadott partnere Magyarországon a világszövetség legyen. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (4. rész)
|
Erre ma jobbak az esélyek, enyhültebb a légkör, több országban is erőteljesebb fogadókészség tapasztalható. Kárpáti József nemzetiségi hivatal létrehozásának gondolatát vetette fel, amely nemcsak a nyugaton, hanem a szomszédos államokban élő magyarság ügyeivel is felelősen foglalkozna. Bényi József külügyminiszter-helyettes kijelentette: a kormányzat Erdély kérdésében folytatott politikája és 1956 megítélése elválasztja az anyaországot a külföldön élőktől. Jelenleg azonban áttörés tapasztalható: lényegesen megváltozott az álláspont. A külföldi magyarság elvben és gyakorlatban egyaránt egyetért Magyarország külpolitikájával, helyesli azt. 1956 megítélésében várhatóan jelentős előrelépést jelent a moszkvai és a belgrádi dokumentumok napvilágra kerülése. Tájékoztatta az elnökséget arról: a Külügyminisztérium számára ismeretté vált, hogy Nagy Imre temetésének napjára, június 16-ára nyugaton élő magyarok nagyobb csoportja érkezik Budapestre. Reményét fejezte ki, hogy méltó temetésre kerül sor, s ez az alkalom semmiképpen nem járul hozzá annak a történelmi lehetőségnek a kockáztatásához, amely most az ország kezében van. Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója szerint a szövetségnek m inden korábbinál jobb feltételei vannak a munkához. Ugyanakkor e tevékenység kapcsán az ország megítélése az emigráció körében is nagy mértékben függ attól, mennyire halad előre a magyar reform. Számolni kell azzal is, hogy a jövőben az emigráns csoportok kapcsolatot alakítanak ki az alakuló hazai szervezetekkel, mozgalmakkal. Az együttmüködés nemzeti ügy. A Nagy-Britanniából érkezett Czigány Lóránt annak a véleményének adott hangot, hogy az MVSZ korszerűsödésének feltétele a személyi megújulás, amely magában hordozza nők jelenlétét is a világszövetség elnökségében. Látszólag résztémával kapcsolódott a bevezető tájékoztatóhoz Szinetár Miklós, amikor megemlítette a leendő a Nemzeti Szinház ügyét, tragikusnak, szerencsétlennek nevezve annak elhúzódását. Kifejtette: bár állami eszközökkel kell felépíteni a szinházat, továbbra sem nélkülözhető a külföldön élő magyarság támogatása. Kérte: a szövetség járjon el annak érdekébben, hogy minél többen segítsék a nemzet szinházának létrejöttét. Bejelentette: pályázatot kívánnak meghirdetni, amelyre várják a világ minden, magát magyarnak valló építészét. Az elképzelések szerint az új intézmény a magyar nyelvű színjátszás központja lesz, és évente otthont ad a magyar szinházak fesztiváljának. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (5. rész)
|
Az egyházak képviseletében Bánk József érsek és Tóth Károly püspök is több javaslattal segitette a tanácskozás munkáját. Bánk József többek között a Szent László Társulat felélesztésének, a zarándoklás feltételei garantálásának szükségességét hangsulyozta. Utalt a vallás anyanyelv-őrző szerepének fontosságára is. Tóth Károly megerősitette, hogy az egyházak tevékenysége jelentősen hozzájárul a szomszédos országok magyar kisebbségeivel való kapcsolattartáshoz. Kátpátaljai tapasztalatait megemlitve méltatta azt az óriási változást, amely az egyházak és a nemzetiségi kisebbségek vonatkozásába n a Szovjetunióban érzékelhető. Ugy itélte meg, hogy e munkában is jobb koordinációra van szükség. Felhivta a figyelmet a területi követelésekkel is párosuló, illuzó kergetésre, amelynek kisérőjeként megjelenik a többségi nemzet lappangó vagy nyilt gyanuja, s ez akadályozza a jó légkör kibontakozását. Rámutatott: a bécsi utótalálkozón elfogadott hivatalos dokumentum tartalmának konkretizálása kivánatos a nemzeti kisebbségek és a vallásszabadság kérdésében. Csak Kelet-Euurópa demokratizálódásával oldódik meg a kisebbségek helyzete - szögezte le Tóth Károly, javasolva, hogy a világszövetség forduljon az ENSZ-hez egy kisebbségi emberi jogi charta kialakitása érdekében. Pozsgay Imre az elhangzott gondolatokra reagálva kijelentette: valóban problémát jelent a reformfolyamat üteme, de meg kell értetni a világgal - s ebben az MVSZ is jelentős segitséget adhat -, hogy Magyarországon, Kelet-Európában a monolitikus, monopolisztikus hatalomgyakorlásból egy jogállami formák között müködő, alkotmányos gyakorlatba való átmenet igen nagy politikai program, s csak ennek függvényében oldhatók meg a gazdasági kérdések. Szólt arról: Trianonnnal kapcsolatban a kormányzatnak is van adóssága. Véleménye szerint nem kell szeretni azt, ami 1918-ban, meg 1947-ben történt, de a népnek tudnia kell, hogy veszteség és vereség érte a 2O. században, s ez hozzátartozik a nemzettudathoz. Végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy Erdély, 1956, és június 16. olyan pontok a világban élő magyarsággal való közlekedésben, amelyhez kapcsolódhat az általa bevezetőben felvázolt program és szemléletmód. (MTI)
1989. április 21., péntek 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|