|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (4. rész)
|
Ez azért van, mert a gazdasági viszonyok rendkívül összekuszáltak, illetve az objektív adottságaink - például az adósságállomány nagysága - miatt nagyon szűk lehetőség kínálkozik az újításra. A legfontosabb mégis, hogy tartósan ne legyen túl nagy szakadék a két folyamat között. Grósz Károly válaszolt több, a történelmi események megítélésére vonatkozó, vagy éppen a közelmúlt történéseivel kapcsolatos kérdésre is. Kijelentette, hogy nem tartotta politikailag célszerűnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos, még ki nem érlelt értékelés nyilvánosságra hozását. Az akkori történések népfelkelésnek minősítése nézete szerint leegyszerűsítő, a pontosabb megközelítés szerinte az, amely egy diákmegmozdulás, egy felkelés, majd egy ellenforradalomba átcsapó folyamatként értékeli 1956 ismert napjait. Mindehhez hozzátette, hogy ugyanakkor vallja: minden politikusnak joga, hogy saját meggyőződését képviselje. A főtitkár foglalkozott a hazánkban fellépő antiszemitizmussal, cigányellenességgel, vagyis a fajgyűlölettel, illetve a nacionalizmus kérdésével is. Nyomatékosan megismételte a párt ezekben a kérdésekben többször világosan megfogalmazott álláspontját: minden rendelkezésére álló politikai eszközzel fellép e jelenségek ellen. A Nagy Imre politikai rehabilitálására vonatkozó kérdésre elmondta: nem valószínű, hogy az a temetése előtt vagy akár csak utána is megtörténhet. Bizonyosan a jogi rehabilitálásnak van létjogosultsága, s ehhez a teljes periratot tanulmányozni kell. Ez azonban nem a pártvezetés, hanem a szakemberek dolga. Nagy Imre politikai szerepének megítélésében azonban a pártnak van, és kell hogy legyen véleménye, ezért most tudatosan és következetesen felderítik, illetve feldolgozzák az újabb és újabb okmányokat. Lehetővé kell tenni azt is, hogy ezeket a dokumentumokat a közvélemény is megismerhesse. Ám hozzátette: olyan politikai természetű hibák történtek azokban a napokban, amelyek a teljes rehabilitációt politikai szempontból nem indokolják. Amennyiben új ismeretekhez jutnak e dokumentumok tanulmányozása során, akkor felül kell vizsgálni az eddigi álláspontot. A dokumentumok, és így az újabb ismeretek körének bővítéséhez kérték a Szovjetunió és Jugoszlávia segítségét is. Grósz Károly rámutatott arra is, hogy a mai paraméterekkel nem lehet mérni az akkori történéseket, de azokat akkor is számba kell venni. Kötelességünk azt a korszakot megnyugtatóan lezárni - hangoztatta -, s ennek során egyetlen politikai rendező elvet célszerű elfogadni, a megbékélés, a társadalmi közmegegyezés felé keresni a kiutat. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|