 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP KB ülése (22. rész)
|
Szűrös Mátyás előadói beszédéhez kapcsolódva Németh Miklós
miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsovval, az
SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormányfővel tartott
moszkvai megbeszéléséről. Mint mondotta, mindkét találkozón
rendkívül nyílt, baráti, őszinte eszmecserét folytattak. A témák
között szóba kerültek a két országban zajló politikai és gazdasági
folyamatok, jelenségek, feszültségek, a politikai és a gazdasági
reformok közötti viszony problémái; elméleti-filozófiai és egészen
konkrét kérdések egyaránt. Ezek áttekintése során megállapíthatták,
hogy bizonyos jelenségek, folyamatok mindkét országban hasonlóak,
ugyanakkor a nemzeti és történelmi sajátosságok miatt ugyanazokra a
kérdésekre gyakran más és más választ kell adni.
Mihail Gorbacsov kijelentette: tisztelettel és bizalommal
tekintenek az MSZMP KB február 10-11-i ülésén hozott döntésekre,
mint olyan elhatározásokra, amelyek a sajátos magyar körülmények
mérlegelésére alapozva keresik a megoldás útját. Bíznak abban, hogy
ezek érett, jó döntések. A szovjet pártvezető hangsúlyozta, hogy az
alapkérdés a tényleges demokrácia megteremtése; ezt tartják a
pluralizmus lényegének. A Szovjetunióban arra törekszenek, hogy a
pluralizmust az egypártrendszer keretei között bontakoztassák ki, ám
nincs fenntartásuk azzal szemben, ha más országok más úton járnak.
Meggyőződésük, hogy a demokrácia működését most jogi garanciákkal is
alá kell támasztani, s a különböző érdekeknek nyíltan kell ütközniük
egymással. Mihail Gorbacsov hozzáfűzte azt is: a dolgozóknak a
hatalomba való tényleges beleszólását hetven év óta nem sikerült
biztosítani, s ennek egyik fő oka az lehet, hogy nincs közvetlen
közük a tulajdonhoz. Ezért a szovjet vezetés is egyik középponti
feladatának tartja a tulajdonosi tudat, kötődés erősítését.
A főtitkár - utalva arra, hogy a múlt értékelése náluk különösen
gyötrelmes feladat - kitért az 1956-os eseményekkel kapcsolatos
magyarországi vitákra is. Miként rámutatott, a leegyszerűsítés
veszélyes, hiszen nem egynemű folyamatról volt szó, s mindnyájan
tudjuk, mibe torkollott. Az MSZMP KB erre vonatkozó állásfoglalását
higgadtnak, mértéktartónak nevezte. Kiemelte annak fontosságát, hogy
a múltról folytatott vita ne ossza meg a társadalmat, a mai
generációnak elsősorban a jelenért, s méginkább a holnapért kell
felelősséget éreznie, ennek tudatában cselekednie. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|