|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - Moszkovszkije Novosztyi (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 22. szerda (MTI-tud.) - Egy ország történelmének értékelése az adott ország belügye, a konkrét esetben azonban aligha tekinthető kizárólag Magyarország belügyének az 1956-os tragikus események értékelése - írja a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap legújabb számában Andranyik Migranyan történész, a szocialista világrendszer gazdasági kérdéseivel foglalkozó akadémiai intézet vezető tudományos munkatársa. - Az értékeléstől függ a Szovjetunió 1956-ban játszott szerepének minősítése is, és ez különböző reagálásokat válthat ki belőlünk is - írja a szovjet tudós. - Úgy vélem, hogy az MSZMP KB február 10-11-i ülésén az adott pillanat legbölcsebb megoldását találták meg a problémára.
A KB-ülésről szólva a szerző kiemeli azt az álláspontot, amely a politikai pluralizmust Magyarországon a többpártrendszer keretei között tartják megvalósíthatónak. E következtetés mögött az a tény rejlik - írja Migranyan -, hogy a szocializmus fejlődési folyamatában a magyar társadalomnak szembe kellett néznie azzal a követelménnyel, hogy a meglevő sokszínű gazdasági és társadalmi érdekekhez igazítva a politikai élet megfelelő intézményi mechanizmusát is ki kell alakítani. Olyan mechanizmusról van szó, amelynek biztosítania kell a sokszínű érdekek érvényesülését. A cikk kitér arra, hogy a politikai játéktéren nem régóta jelentkező érdekek mögött nincsenek meg a kellő tapasztalatok, s hiányzik a konstruktív együttműködés kultúrája is. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a hagyományos vagy tekintélyelvű struktúráktól való elszakadás meglehetősen hosszadalmas és fájdalmas folyamat. Éppen az ilyen átmeneti szakaszban alakul ki közmegegyezés az alapvető értékekről a politikai élet vezető társadalmi erői között. Ennek kapcsán a cikk írója utal a gazdasági és a nemzetközi környezet hatásainak jelentőségére is. Külön tanulmányozást érdemlőnek minősíti Migranyan azt, ahogy a magyar vezetés az 1956-ban történtek megvitatásához hozzáállt. Ez a hozzáállás azt mutatja - hangzik a szerző véleménye -, hogy Magyarország, az új politikai gondolkodásmód medrében, új szintre emelte kapcsolatait szövetségeseivel, köztük is elsősorban a Szovjetunióval. (folyt.)
1989. február 22., szerda 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - Moszkovszkije Novosztyi (2. rész)
|
Migranyan nem vállalkozik arra, hogy minősítse a Pozsgay Imre részéről január végén elhangzott értékelést, mert arra - mint írja - csak a dokumentumok és tények alapos elemzése után vállalkoznak mind a történészek, mind a politikusok. Az MSZMP Központi Bizottsága által elfogadott értékelés a magyar vezetésnek azt a törekvését mutatja, hogy elkerüljék a lehetséges bonyodalmakat az országon belül, s kívül egyaránt, ne szaporítsák az amúgy is gondokat okozó terheket. További kutatások kellenek, s lehet, hogy átértékelés is szükségeltetik. A KB-határozat bennünket is közös gondolkodásra hív fel - írja Migranyan. Az adott kérdésben hozott magyar KB-határozat a szocialista országok közötti kapcsolatok új megközelítéseként is értékelhető; a valódi függetlenségre való törekvés összekapcsolódik a bármely lépésért érzett politikai felelősség tudatosodásával, amennyiben az a lépés nemcsak saját országunk, hanem a szövetségesek érdekeit is érinti. Úgy hiszem - hangzik a Moszkovszkije Novosztyi cikkírójának véleménye -, az adott határozat példaként szolgálhat arra, hogy miként lehet felvetni és megoldani a szocialista országok közötti bonyolult problémákat is. +++
1989. február 22., szerda 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|