 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Németh Miklós (10.rész)
|
Kinek a földjét osztanák itt föl és kinek adnák oda? Nem osztani
kell a földet, hanem jövedelmezően megművelni. Jelszavunk egykor az
volt: a föld azé, aki megműveli. Legyen most új jelszavunk: a föld
azé legyen, aki a legeredményesebben tudja megművelni
Nem merev
tulajdonosi struktúra kell, hanem verseny, mobilitás, vállalkozási
szabadság és lehetőség
Ezt csak egy új földpolitika mozdíthatja
elő, amely nem ideológiai dogmákra, hanem gazdasági
törvényszerűségekre épít. A gazdasági törvényszerűségek pedig azt
követelik, hogy a realitásokra támaszkodó, rugalmas egyensúly jöjjön
létre a picai viszonyok és az állami szerepvállalás között.
Egyértelműen stratégiai kérdésnek ítélte a miniszterelnök a
mezőgazdaság és az élelmiszeripar vállalati struktúrájának
alakulását. - De ebből nem az következik - mondta -, hogy valamilyen
elvi vagy politikai megfontolás alapján el kellene dönteni: a vegyes
tulajdonú piacgazdaságban milyen súlya legyen az állami, a
szövetkezeti és a magántulajdonnak, vagy milyen legyen a nagyüzemek,
a kisüzemek vagy a társas vállalkozások aránya. A mai többszektorú
és formagazdag mezőgazdaság jó alapot és lehetőséget ad a piachoz
rugalmasan alkalmazkodó vállalkozói szerveződésekhez. A politikai
vagy a kormányzati hatalom nem akar felülről beavatkozni üzemi
ügyekbe. Nem fogjuk erővel fenntartani a nagyüzemeket, de nem is
gondoljuk, hogy csak a kis- és középüzemek üdvözítőek. Egyik irányba
sem gyakorolunk nyomást. Az alkalmazkodást kívánjuk elősegíteni a
piacai viszonyokhoz. Ez éppúgy megnyilvánulhat tőkekoncentrációban,
fúziókban, mint regionális és helyi decentralizációban, akár a
nagyüzemek keretein belül is.
Így folytatta: - Tudom, hogy Önöket most a stratégiai és
koncepcionális kérdések mellett - ha lehet - még élénkebben
foglalkoztatják a gazdaságaik jelenét és közvetlen jövőjét
befolyásoló szabályozók és intézkedések. A hitelszűke, a magas
kamatok, a soknak tartott elvonás, a kevésnek tartott és csökkenő
támogatás, a nyíló agrárolló, a veszteséges üzemek nagy száma. Ezek
miatt erős, helyenként éles bírálat éri a kormányzatot. A
bírálatoknak többnyire van alapja, de sokszor nincs igaza. Magam is
úgy látom, hogy az alkalmazott eszközök vagy mértékek egy része
kifejezetten célját tévesztett. Amit tudunk, azon változtatunk, s
ebben segít a bírálat. De a nehezményezett intézkedések nagy részét
olyan körülmények kényszerítik ki, amelyeken vagy nem tudunk, vagy
amiken nem is szabad változtatni. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 16:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|