 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (13. rész)
|
Antalóczy Albert is az ,,erős parlament,, mellett tört lándzsát,
olyan mellett, ahol a közéletiség érdemben kifejezésre jut,
megjelennek a valóságos érdekek.
E témakör kapcsán került szóba az egy-, vagy a kétkamarás
parlament kérdése. A vélemények megoszlottak, Antalóczy Albert nem
látta indokoltnak a második kamara létrehozását, úgy vélekedett -
Szabó Istvánhoz hasonlóan -, hogy jelentősen lelassítaná a
döntéshozatalt. Köveskuti Lajos viszont a kétkamarás rendszert
tartotta megfelelőnek. Nézete szerint ez a forma javítaná az
érdekképivseleti munka hatákonyságát, egy-egy réteg véleménye a
képviselőik útján közvetlen kifejezésre juthatna. Mindehhez hozzá
tette, akár az egy, akár a kétkamarás rendszert vezetik be szivesen
látná, ha az érdekképviseletek, mint testületek jelölhetnének
képviselőket. Ehhez a véleményhez csatlakozott Szlameniczky István
is.
Magyarország gazdasági rendjének alkotmányi rögzítésével,
illetve a tulajdonviszonyok alapelveivel foglalkozva többen is
véleményt nyilvánítottak. Barabás János úgy vélte: helyes az a
vitában is kialakult álláspont, hogy a tulajdonról, a gazdaságról
szólva az alkotmány elsősorban közhatalmi jogosítványokat, jogi
megkülönböztetéseket tartalmazzon. Vastagh Pál nézete szerint a
tulajdoni formák társadalmi funkcionálásának alkotmányi
meghatározását úgy rögzítsék, hogy a különböző tulajdoni formák
működésének társadalmi hatásai ne sérthessék meg az alaptörvényben
foglalt elvek érvényesülését.
Tőkei Ferenc a közösségi tulajdonformák sokaságára való
utalásokat kevesellte a tervezetben, s javasolta: kerüljenek be a
szövegbe a magántulajdon, s - bizonyos mértékig, s nagyon pontosan
fogalmazva - a tőkés magántulajdon garanciái is. Szlamenicky István
és Köveskuti Lajos is állást foglalt a szövetkezet létrehozásának
szabadsága és annak alkotmányi rögzítése mellett. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|