|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (6. rész)
|
Itt kell kimondani a rendeltetésszerü joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívájuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát - a népköztársaságot - vegyük át az új alkotmányba. Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definiciója. Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a többpártrrendszert, ugyanakkor a többpártrendszerr irányába mutató, és spontán fejlődéshez az alaptörvény keretet adhat. Ennek megfelelő szövegtervezetet terjesztettünk elő. Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak - szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kiván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Célszerü a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan társadalmi szervezetek, közöttük pártok müködhetnek hazánkban, amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel. Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdések alkotmányos rögzítéséről - vetette fel. Azt ajánljuk, hogy az alkotmány egyenrangu tulajdonformaként ismerje el a közösségi és az egyéni tulajdont, ugy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé tesz. Az alkotmánynak szólnia kellene arról is, hogy a társadalom és a gazdaság a közösségi tulajdon dominanciája alapján áll. Nem lenne célszerü azonban a különböző tulajdonformáknak nagyon részletes taglalása, s megfontolandó az is, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon, mint a tulajdonformák két fontos formája, nevesítve szerepeljen az alkotmányban. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|