Rendszerváltás és az MTI

	Munkásgyűlés a MÁV Északi Járműjavító Üzemében (1. rész)
1989. február 7., kedd - Mivel a fogyasztói árak a korábbi megállapodások során számításba vettnél nagyobb mértékben növekednek, a szakszervezetek új tárgyalásokat kezdeményeznek - mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kedden a MÁV Északi Járműjavító Üzemében megtartott munkásgyűlés több ezer résztvevője előtt. Elmondotta: az Országos Érdekegyeztető Tanács szerdán sorra kerülő ülésén, amikor a kormány és a munkáltatók képviselőivel szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek, javasolni fogják, hogy a vállalatok minden dolgozó bérét minimálisan 3 százalékkal emeljék adómentesen, s ez mindenki számára bérének legalább 300 forintos emelését eredményezze. Kezdeményezik továbbá, hogy a minimális bérek összegét a korábbi megállapodáshoz képest nagyobb mértékben, 4000 forintra emeljék, illetve, a korábban elfogadott 3700 forintos alsó bérhatárt azonnal vezessék be. Nyomatékkal kérik azt is, hogy ahol a lehetőségek adottak, áttérhessenek a 40 órás munkahétre. A szakszervezetek vezető testülete számol azzal, hogy újabb megállapodásokra a kormány és a munkáltatók képviselőivel csak kompromisszumok árán juthat. Ezért felkészültek arra is, hogy ha minimális követeléseiket nem fogadják el, akkor a legnehezebb helyzetben lévő területek dolgozói gondjainak javítására tegyenek konkrét javaslatokat. Ezek között szerepel egyebek között a vasút, a közszolgáltatás, a könnyűipar néhány területe, s a bányászok egyes adózási gondjainak megoldása. A szociális juttatások kiegészítésére is tárgyalni akarnak a kormánnyal a szakszervezetek; így kezdeményezik a nyugdíjak további differenciált kiegészítését. Szükségesnek tartják továbbá a már bejelentett, de még életbe nem lépett áremelések mértékének, illetve bevezetésük iddőpontjának felülvizsgálatát. A szakszervezetek nem tartózkodnak olyan javaslatoktól sem, amelyekre ugyan azt is lehet mondani, hogy a szegénységpolitika megnyilvánulásai, de amelyek szerintük feltétlenül szükségesek a legnehezebb helyzetben lévők mindennapi megélhetéséhez. Így például szorgalmazzák, hogy egyes rétegek utalványok segítségével, vagy bármilyen más módon jussanak hozzá olcsóbb kenyérhez, tejhez és más néhány alapvető fogyasztási cikkhez. Ha az elkövetkezendő tárgyalásokon sikerül elfogadtatni ezeket a javaslatokat, akkor a szakszervezetek elmondhatják, hogy összességében sikerült megközelíteniük eredeti céljukat, azt, hogy a reálbérek csökkenése átlagosan ne haladja meg a 3 százalékot. (folyt. köv.) 1989. február 7., kedd 17:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkásgyűlés a MÁV Északi Járműjavító Üzemében (2. rész)
A főtitkár ezen a fórumon is elutasította azokat a vádakat, hogy a szakszervezetek bérköveteléseikkel tovább növelik az amúgy is magas inflációt, fellépésükkel fékezik a reformot. Az árszínvonalat sokkal inkább a rossz beruházások, a rosszul felhasznált hitelek, az irreálisan magas hitelkamatok, s a pazarlás növeli. Nem lehet csak a bérek, az életszínvonal és a munkakörülmények terhére megoldani a gondokat. Ez hosszabb távon a gazdaságnak is kárára válik. A továbbiakban kiemelte: az emberek, a dolgozók többsége sokszor a terheknél is nyomasztóbbnak érzi, hogy nem érzékeli áldozatvállalásának, lemondásának eredményét. Ezért a szakszervetek olyan gazdaságpolitikát támogatnak, amely jobban épít a belső piac élénkítésére, ezáltal is lehetővé teszi a gazdasági növekedést. Kezdeményezik, hogy az adóreform és az ártámogatások leépítése után napirendre kerüljön a bérreform és a szociálpolitika átfogó megújítása is. Az emberek nagy többsége dolgozni akar - és nagyon is sokat dolgozik - hangsúlyozta a továbbiakban. Nagyobb erőfeszítéseik ellenére azonban a népgazdaság stagnál. Ezért közös erővel olyan helyzetet kell teremteni, hogy a jól szervezett munkahelyeken, becsületes munkával tisztességes megélhetést lehessen mindenkinek biztosítani. (folyt. köv.) 1989. február 7., kedd 17:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkásgyűlés a MÁV Járműjavító Üzemében (3. rész)
A főtitkár a továbbiakban arról beszélt, hogy sokáig a politikai intézményrendszer reformjától várták a gazdaság helyzetének javítását. Be kellett azonban látni, hogy ez rövid távon illúzió. Az átgondolt, a közmegegyezésen alapuló célokhoz igazodó politikai reform helyett a folyamatok most egyes pontokon elszabadulni látszanak. Egyre több a rögtönzés, az egymásnak ellentmondó szó és tett. A gazdaság gondjainak megoldása háttérbe szorult, s fennáll annak a veszélye, hogy a politikai reform-demagógia elnyomja azoknak a hangját, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek. A szakszervezeteket komoly aggodalommal tölti el az is, hogy válságjelenségek tapasztalhatók a vezetésben, nincs egység a reformkoncepció értelmezésében, a szükséges lépések meghatározásában, kiéleződtek az ellentétek a hatalom megosztásának, gyakorlásának kérdéseiben, és az ország történelmi közelmúltjának megítélésében leegyszerűsítő, szélsőséges vélemények kerülnek egymással szembe. A szakszervezetek nem ellenzik a tisztázó vitákat, de féltik a kibontakozott demokráciát a szélsőségektől, a káosztól, illetve a visszarendeződéstől. A politikai vezetés problémái rontják a gazdasági kibontakozás esélyeit. A főtitkár a továbbiakban szólt a szakszervezeti mozgalom megújulásáról, feladatairól, az egység fenntartásának szükségességéről. Elítélően beszélt arról a politikai demagógiáról, amely kihasználva a tagság türelmetlenségét és kiábrándultságát, a SZOT-hoz tartozó szakszervezetek szétverése, szétszedése révén ígér jobbat, többet a szövetségben elérhetőnél. Ez nagyon veszélyes játék - figyelmeztetett. A kormány vagy a munkáltatók képviselői aligha tárgyalnának több száz szakszervezettel, a szétforgácsolt érdekvédelmi szervezetek pedig nem lennének képesek komoly megállapodásokra jutni. Az érdekvédelem nemcsak a SZOT és az ágazati szakszervezetek feladata, hanem a munkahelyi alapszervezeteké is. A konfliktusokat minden szinten vállalni kell. (folyt.köv.) 1989. február 7., kedd 18:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkásgyűlés a MÁV Járműjavító Üzemében (4. rész)
A szakszervezeti mozgalom csak akkor fog erőre kapni, ha a munkahelyeken is vállalják a rossz döntések nyílt bírálatát, illetve ha a dolgozók maguk is hozzájárulnak javaslataikkal, segítőkész támogatásukkal a gazdálkodás javításához - mondta végezetül a SZOT főtitkára. A különféle szakmák képviseletében az ország minden tájáról összegyűlt dolgozók végezetül felhívást fogadtak el az ország gazdasági és politikai vezetőihez. Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a fiatalok és a munkában megfáradt idős emberek, a gyermekeket nevelő családok megélhetési gondokkal küzdenek, a szegénység egyre szélesedő rétegek számára napi valóság. Ugyanakkor kifejezik azt, hogy igazi demokráciára, nem pedig álvitákra, demagógiára van szükség. Így kerülhető el a széthúzás, a szétesés, az anarchia, s biztosítható a legalapvetőbb nemzeti érdekeken és összefogáson alapuló cselekvés. Ezt támogatják, s ebben kivánnak részt venni a szakszerveztek, a szervezett dolgozók milliói. A munkásgyűlés kezdetének időpontjában megszólalt valamennyi úton lévő mozdony sípja, annak jeléül, hogy a szolgálatuk miatt távol levő mozdonyvezetők szolidárisak dolgozó társaikkal. (MTI) 1989. február 7., kedd 18:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »