Rendszerváltás és az MTI

	Ellentétek az SZDP-ben
(Antal János) München, 1989. március 31. (SZER, Magyar híradó) - Nemcsak az MSZMP, de az újonnan alakult pártok is gondokkal küszködnek. Igaz, a gondoknak általában más és más a természetük. Tóth Gy. László következő interjúalanyunk, aki nemrég mondta fel MSZDP tagságát, most a Szociáldemokrata Párton belüli nézeteltérésekről vall. - Kedves Tóth Gy. Lászlói Egyike vagy azoknak, akik a közelmúltban elhagyták a Szociáldemokrata Pártot. Mi késztetett arra, hogy kilépjél a Szociáldemokrata Pártból? - Elsősorban a pártban eluralkodott helyzet, és ebből következően a demokrácia teljes hiánya. A januári megalakulást követően 5-6 ember kinevezte magát elnökségnek anélkül, hogy erről bárkit megkérdeztek volna. Ők maguk - pontosabban ketten-hárman közülük - megpróbáltak a pártnak főtitkárt keríteni, ami rendkívül elfogadhatatlan módszer volt számunkra. Ezt követően egy GANZ-MÁVAG-beli nagygyűlésen az önmagát kinevező elnökség egyik tagja közölte közel 1000 emberrel, hogy a párt nem tűri a frakciózást. Na most, többünk véleménye szerint frakció és platformszabadság "nélkül nincs demokrácia, és akkor ez már nem egy demokratikus párt. Ilyen formában mi ezzel nem tudunk azonosulni. Ezt követték a március 15-i események, amikor a Batthyány örökmécsesnél többek között a Münnich Ferenc Társasággal koszorúzott együtt a Szociáldemokrata Párt, de a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát a Nemzeti Múzeumnál a hivatalos ünnepségeken is, ahol először jelent meg nagy nyilvánosság előtt a párt szóvivője, aki nemrégiben még MSZMP-tag volt, és ezúttal a régi elvtársai mellett már egy új párt képviseletében állt helyt. Ez sokunknak nem tetszett. - Többen szemetekre vethetik, hogy éppen azt az egységet ássátok alá kilépésetekkel, amelyre a magyar ellenzéknek ma rendkívül nagy szüksége lenne. - Ez első megközelítésben talán jogos lehet másként is megfogalmazni, de szembe kell nézni valamivel. Ha mi - és én nem lépek ki - és többen nem határoljuk el magunkat ettől a nyilatkozattól, a párt megjelenésétől, az egész jelenlegi formájától, akkor végül is nem történik más, minthogy egyetértésünkkel létrehoznak egy bolsevik típusú pártot. - Tegyük fel a kérdést: merre tovább szociáldemokrácia? - Hát jó kérdés! Én pillanatnyilag úgy látom a nyilvánosság előtt történtek után, hogy a magyar átlagember szemében a szociáldemokrata mozgalom és a Szociáldemokrata Párt egy bizonyos fokig kompromittálódott, és nagyon nehéz az emberekben tudatosítani azt, hogy ez egy alternatív szervezet. Itt nagyon sokan már arról beszélnek, hogy a magyarországi Szociáldemokrata Párt az már fúzióra törekszik az MSZMP-vel, holott a megalakulása első stádiumában van. - Többen mást mondanak. Többen azt mondják, hogy az MSZMP törekszik fúzióra a Szociáldemokrata Párttal. - Ez is igaz, de ez ellen csak úgy lehetne védekezni, hogyha a párt nem törődne mással, mint azzal, hogy autonóm szervezet legyen, hogy építkezzen. Ehhez viszont világosan el kellene határolnia magát a marxizmus-leninizmus ideológiájától, a hivatalos hatalmi struktúrától, és egy konstruktív ellenzéki szervezetként erősödnie kéne. De nem ez történik, hiszen láttuk a televízióban, amikor találkozott a Szociáldemokrata Párt vezetősége az MSZMP képviselőivel: ez a találkozás nem azt sugallta, hogy itt egy autonóm, konstruktív ellenzéki szervezet képviselői találkoztak a hatalommal. - Szerinted egy újabb történelmi kézfogásról van szó? - Én ezt már nem merném így kimondani. A gyanú az viszont indokolt (?) lenne. Nem kézfogás ez - én azt hiszem -, hanem a helyzet nem kellő átgondolása, nem kellő értékelése és bizonyos embereknek a túlzott személyes becsvágya. +++ 1989. március 31., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »