 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Kissinger, Brzezinski Gorbacsovról 1. rész
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. június 5. kedd (MTI-tud.) - Egy jövendő
európai biztonsági rendszerben a semleges Lengyelország,
Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria mellett csökkentett
fegyverzetű övezeteket kell kialakítani Németországban csakúgy, mint
az európai Oroszországban, így lehetetlenné válik a meglepetésszerű
támadás, javasolta Henry Kissinger. A volt amerikai külügyminiszter
hétfő esti tv-nyilatkozatában egyébként azt mondotta, hogy -
Gorbacsovval ellentétben - úgy véli, van győztese a hidegháborúnak.
Ez az Egyesült Államok, amely elérte a 40-es évek végén - az 50-es
évek elején kitűzött céljait: a kelet-európai országok
felszabadultak, s a Szovjetunióban is demokratikus átalakulás
kezdődött.
A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások elavultak, hiszen a Kelet
és a Nyugat közötti választóvonal immár nem az Elbánál van, hanem a
szovjet-lengyel határon, mondotta Kissinger. Nézete szerint a
Nyugatnak most gyakorlati javaslatokat kell tennie új európai
biztonsági struktúrákra, nem engedve át a kezdeményezést a
Szovjetuniónak. A szovjet elgondolás az össz-európai tanácsról (a
NATO párhuzamos eltűnésével) irreális, hiszen a nyugati szövetség
helyébe olyan rendszer lépne, amelyben minden európai ország csak
magára számíthat - miközben a Szovjetunió a legnagyobb szárazföldi
katonai hatalom marad a földrészen. Kissinger egyébként egyetértett
Bush elnök álláspontjával a litván kérdésben: Amerikának nem érdeke,
hogy szítsa a Szovjetunió felbomlását, még kevésbé, hogy amiatt
szembekerüljön a Szovjetunióval, mondotta.
A PBS tv. vitaműsorában egyébként Jean Francois-Poncet volt
francia külügyminiszter kijelentette: mérsékelten sikeresnek tartja
a csúcstalálkozót. A német kérdés nyitva maradt, s nem lehet tudni,
taktikázik-e a Szovjetunió, vagy pedig ellenállásával nagyobb
gondokat fog-e okozni. Francois-Poncet egyetértett George Bush elnök
magatartásával a csúcson: nem lett volna helyes a meggyengült
helyzetű szovjet vezetőt minden engedmény nélkül mintegy megalázni a
csúcstalálkozón. (folyt.)
1990. június 5., kedd 07:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|