![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A The Economist a magyar kormányprogramról
|
![](../img/spacer.gif)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. május 25. péntek (MTI-tud) - ,,Jó, de még nem
Svájc,, címmel kommentálja legfrisebb számában az új magyar kormány
összetételét és terveit a The Economist.
A tekintélyes politikai-gazdasági hetilap budapesti tudósítása címében Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter kijelentésére utal, amely szerint ,,a magyarok a svájci életforma unalmasságára vágyódnak,,. ,,Úgy tűnik - írja a tudósító -, hogy a kormány elkötelezte magát ennek a kívánságnak a valóra váltása mellett. A lengyel stílusú sokk-kezelés kizárásával a fokozatosabb átalakulásra helyezték a hangsúlyt. A Varsói Szerződésből való kilépést szorgalmazó ellentmondásos parlamenti előterjesztést a bizottságok labirintusába utalták.,,
,,Megalapozatlannak bizonyultak azok a választás előtti aggodalmak, hogy a középjobb Demokrata Fórum győzelme nyomán a nacionalizmus felé fordulnak - írja a továbbiakban a The Economist. - A párt nyugati orientációjú liberális szárnyához tartozó Antall József miniszterelnök sikeresen mellőzte a pártalapító populista írókat és történészeket; egyikük sem került be kabinetjébe,,.
A kormány összetételét illetően a lap hangsúlyozza a szakértő értelmiségieknek szánt jelentős szerepet, kiemelve Rabár Ferenc, Kádár Béla, Mádl Ferenc és Jeszenszky Géza miniszteri megbizatását. Hozzáfűzi: ,,Antall úr kevésbé volt sikeres legkényelmetlenebb koalíciós partnere, a Kisgazdapárt szárnyainak lenyesése terén... A veszekedős kisgazdák most majd megkísérlik megvalósítani az 1947-es földtulajdon visszaállítására vonatkozó tervüket, amelyet még a fórum is irreálisnak minősít.,, Megjegyzi, hogy a harmadik koalíciós partner, a Kereszténydemokrata Néppárt megelégedett egyetlen miniszteri tárcával és ,,cserében az alkotmánymódosítások megszavazásáért az SZDSZ-t is kielégítették a köztársasági elnöki poszttal,,.
,,A kormány programjában mindenki számára van valami. Antall úr odabólintott a +szociális piacgazdaságnak+, a privatizálásnak és a forint konvertibilitásának, de homályos volt az eljárásmód és az időzítés tekintetében,,. A The Economist végezetül emlékeztet a gazdaság aggasztó állapotára és így zárja cikkét: ,,bármivel áll elő a kormány, a svájci életforma unalma távoli álom marad,,.+++
1990. május 25., péntek 11:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|