 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 22., kedd - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága
szorgalmazza, hogy a kormány a Varsói Szerződés és Magyarország
viszonyáról minél előbb kezdjen tárgyalásokat a szervezetbe tömörült
tagállamokkal. A kétoldalú megbeszélések alapjául az 1969-es bécsi
konvenció 62. cikkelye szolgálhat, amely kimondja: az államközi
szerződést fel lehet mondani, amennyiben alapvetően megváltoztak a
körülmények. A Külügyi Bizottság a tárgyalások kezdetét azért
sürgeti, hogy a magyar szándékkal kapcsolatos esetleges félreértések
tisztázhatók legyenek.
Horn Gyula, a testület elnöke a Bizottság keddi ülésén
részletesen szólt a tagság megszüntetéséből adódó negatív és pozitív
hatásokról, problémákról, a nemzetközi összefüggésekről, a kilépés
katonai, nemzeti, politikai következményeiről. A jelenlegi
szervezeti rend szerint a kilépésre jogilag nincs lehetőség, az
államközi szerződésekről az 1969-ben kötött bécsi megállapodás
rendelkezik. Ennek 54. cikkelye szerint az államközi szerződést fel
lehet mondani, ha a szerződés rendeltetése megváltozik, illetve
megszüntethető a tagság valamennyi részes fél egyetértésével.
Magyarország számára vitaalapként azonban a 62-es cikkely
szolgálhat, mert a szerződés megkötése óta a VSZ-en belül, illetve a
VSZ és a NATO között alapvetően megváltoztak a viszonyok. Horn Gyula
fontosnak nevezte, hogy a Varsói Szerződés egyezményes szövege
semmiféle retorziót, intézkedést nem tartalmaz arra vonatkozóan, ha
valamely tagállam ki akarna lépni a szervezetből. A képviselők
figyelmébe ajánlotta, hogy a magyar hadsereg szervezeti felépítése,
felkészítése a VSZ-hez kötődik, a haditechnikai eszközöket, - a
kézifegyverek kivételével - szinte teljes körűen a baráti
hadseregektől kapjuk, s nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy
tagjai vagyunk a VSZ stratégiai rendszerének. Horn Gyula szerint
amennyiben hazánk kilép a Varsói Szerződésből, illetve megszünteti
kötelezettségeit, a Szovjetunió, illetve a VSZ katonai vezetése
számára nem marad más megoldás, mint leállítania a bécsi
haderőcsökkentési tárgyalásokat. A VSZ- javaslatok kivétel nélkül a
szervezet mai felépítésére épülnek, így újra kell végezni a
számításokat. Emiatt több hónapos szünet adódhat Bécsben a
huszonhármak tanácskozásán, s ily módon elhalasztódik a hagyományos
erők radikális csökkentéséről szóló egyezmény aláírása. Szubjektív
véleménye szerint a Nyugat szemében jelenleg a Varsói Szerződéshez
tartozó Magyarország sokkal értékesebb, mintha meghirdetné
semlegességét. (folyt.köv.)
1990. május 22., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|