|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés második napja (10. rész)
|
Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza a képviselők a Litvániával kapcsolatos kérdés tárgyalására. Az elnöklő Szabad György jelezte: ahhoz, hogy az Országgyűlés állást foglalhasson e külpolitikai kérdésben, több előzetes határozatra van szükség. Először is arról szavaztatta meg a Tisztelt Házat, hogy egyetértenek-e a litván kérdés pótlólagos napirendre tűzésével, amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Erre a jelenlévő képviselők 74 százaléka szavazott igennel. Ezután a honatyák túlnyomó többséggel abban állapodtak meg, hogy nem nyitnak vitát az egyes állásfoglalás-tervezetek felett.
A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetéhez Horn Gyula (MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, miután azt felolvasta. A javasolt szöveggel kapcsolatban hangsúlyozta: a téma fontossága miatt, szinte mondatról mondatra szavazta meg a bizottság. Megítélésük szerint állásfoglalás-tervezetük kifejezi a magyar nép, a magyar Parlament szolidaritását Litvánia népének önrendelkezési törekvéseivel. A javasolt szöveg a tárgyalásos rendezés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, véleménye szerint az állásfoglalás-tervezet ugyanakkor tükrözi azoknak az érdekeknek az érvényesítését is, amelyek a magyar-szovjet jószomszédi kapcsolatok fennmaradásához, megőrzéséhez fűződnek. Végezetül, utalva a tervezet egyik mondatára, megjegyezte: a Szovjetunió politikai stabilitásának megőrzése, a nemzetközi biztonság lényeges, elválaszthatatlan része.
Éppen ennek a mondatrésznek az elhagyását javasolta Tölgyessy Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője pártja nevében, mert szerintük elegendő, ha a litván nép önrendelkezése mellett nyilatkozik a Parlament, s ebben az ügyben annál többet nem kell mondani, minthogy meg kell őrizni a nemzetközi biztonságot. Az SZDSZ okfejtésével egyetértve hasonlóképpen nyilatkozott Torgyán József, az FKgP parlamenti frakciójának vezetője.
A Fidesz nevében Fodor Gábor olvasta fel pártja állásfoglalás-tervezetét, s érvelt amellett. A fideszesek szerint a Külügyi bizottság által előterjesztett szöveg túlzottan semleges, nem felel meg annak a követelménynek, hogy egyértelműen kinyilvánítsa: a litván nép szabadságáért küzd, s ez a küzdelme nagyban hasonlatos a magyar nép 1956-os szabadságharcához.
(folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|