|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (5. rész)
|
Hálátlan feladat jutott osztályrészül Gál Zoltán belügyminisztériumi ----------- államtitkárnak, aki a következő napirendi pont előadójaként arra vállalkozott, hogy tájékoztatja a Tisztelt Házat a Duna-gate néven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, illetve előterjeszti a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet. (Gál Zoltán a törvénytervezetet ismertetve a Belügyminisztérium második embereként lépett a Parlament elé, felváltva az előző nap lemondott Horváth István belügyminisztert, aki az eredeti tervek szerint maga tartotta volna meg az expozét.)
Az általánosságok szintjén mozgó elemzésében - az államtitkár a hivatalos vizsgálatok előtt nem kívánt a részletekbe bocsátkozni - a Duna-gate ügy kapcsán mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az egész állambiztonság, ezen belül a belső biztonsági szolgálat tevékenységét olyan titkos rendelkezések szabták meg, amelyek összhangban voltak Magyarország akkori politikai, gazdasági berendezkedésével, az uralkodó ideológiai felfogással. Ennek megfelelően a belső biztonsági szolgálat feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön mindazon csoportokról, személyekről, akik, amelyek tevékenységét, világnézetét az akkori politika nemkívánatosnak minősítette. Ez a felfogás egy meglehetősen széles körű, totális szűrő-kutató munkát követelt meg ettől a szervezettől. A többpártrendszerre épülő társadalmi berendezkedésre áttérve a helyzet alapvetően megváltozott; a szolgálat tevékenységének módosítása a pártállam lebontásának első lépéseivel együtt megkezdődött. Gál Zoltán értékelése szerint a szolgálat munkája a ,,direktívák szintjén,, a megváltozott körülményekhez igazodott, de az új követelmények érvényesítése - jórészt a titkos eszközök és módszerek természetéből adódóan - a felgyorsult folyamatokat csak bizonyos fáziseltolódással követte. Az államtitkár ezzel magyarázta, hogy miközben a szolgálat tevékenységének iránya alapvetően megváltozott, az alacsonyabb szinteken olyan információgyűjtés is fennmaradt, ami nem felelt meg az új direktíváknak. Ennek az anomáliának oka volt az is, hogy a szolgálat munkáját meghatározó jogszabályok, előírások nem változtak.
Az állambiztonság funkcióit egy 1974-ben kelt törvényerejű rendelet határozta meg. Ez keret jellegű jogszabály, amelynek tartalmát alsóbb szintű normák határozták meg. Ilyenfajta normák létrehozására a tvr. felhatalmazást adott a belügyminiszternek. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 13:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|