|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
- Négyoldalú tanácskozás - 1. folyt.
|
Ebből következően a négy külügyminiszter találkozójának nagyon is érdekes távlatai vannak, és ez meghatározza a megbeszélések céljának jellegét is, mely nem lehet az, hogy a felsorolt sajátosságok elhalványítására törekedjen, hanem, hogy minden ország megtartsa saját azonosságát, környezetétől eltérő jellegét, sajátos különbségeit. Tehát inkább védekezniük kell minden totalitárius és tekintélyalapú befolyás ellen, mint Gianni de Michelis olasz külügyminiszter mondta. Ausztriában nagy figyelmet szentelnek annak ténynek, hogy ez a találkozó egyáltalán létrejött. Mindegyik ország helyét keresi Európában, mindenki gondolkodik Európa újjárendezéséről. Magyarországnak érdeke, hogy hozzá hasonlító, problémáit közelről látó és megértő társakra találjon mind a kommunista útra tért országok között, mint amilyen Jugoszlávia, mind pedig a nyugati demokráciák között. Ausztria helyzete és szerepe is változóban van. Itt most nem csak arra gondolhatunk, hogy beadta felvételi kérvényét az Európai Közösség brüsszeli központjába, tehát hamarosan felzárkózik Nyugat-Európához, hanem arra is, hogy feltehetőleg rövidesen nem lesznek kommunista rendszerű szomszédai. Nem csupán kívülálló segélyosztóként és tanácsadóként kell fellépnie, hanem az egyenrangú demokratikus államok körében. A külügyminiszterek budapesti tárgyalásairól kiadott tájékoztatókban nem is az átfogó európai kérdések állnak előtérben, hanem csak a regionális együttműködés problémái, mint az energiaszektor, az ipari kooperáció, az ökológia, az idegenforgalom, a kultúra és az oktatásügy. Osztrák oldalról nem hagynak kétséget afelől, hogy ezen a találkozón már az új Európáról van szó. A négy ország - Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Olaszország - külügyminiszterei budapesti megbeszéléseinek lényegi hátsó gondolata: olyan példaszerű együttműködést és munkaközösséget teremteni, hogy ez modellje lehessen a két politikai világ között hosszú időre elsikkadt, de most újra kibontakozó Közép-Európának. +++
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|