 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
A módosított alkotmány - rövid ismertetése (1. rész)
|
1989. október 18., szerda - ,,Magyarország köztársaság,, - rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé.
Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a
jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény
lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb
változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány.
Az új alaptörvény szabályozási elveit - mint ismeretes - a
parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek
szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános
rendelkezéseket érintették.
A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az
államszocializmusra, a marxista-leninista párt vezető szerepére
utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.
Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris
demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő
Országgyűlés, valamint - az eddigi kollektív államfői testülettel
szemben - az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány
intézményi feltételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás
pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel
összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények - az
Alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az
Állami Számvevőszék - felállításáról.
Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a
demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít
minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos
megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartást.
Mivel a társadalmi-politikai változások meghaladták azt a
nézetet, hogy a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető
szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a
többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel
összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam
szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak
közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet.
(folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|