 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos
indítványára - együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az
államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító
javaslatról.
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi
------------
Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a
javaslatok előterjesztője emlékeztetett arra, hogy a Parlament alig
néhány hete vitatta meg az új Alkotmány szabályozási elveit. Ennek
részeként döntött a hatalmi ágak szétválasztását felvázoló elvek
elfogadásáról, mert megértette: a pluralisztikus parlamentáris
rendszer keretei között csak e jól bevált, klasszikus elv gyakorlati
megvalósulása akadályozhatja meg az egyközpontú, ellenőrizhetetlen
hatalom gyakorlását. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy nem
elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak
megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti
egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a
Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között - a
bizalmi viszony megrendülése esetére - a bizalmatlanság, illetve a
bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Az egységes
államhatalmat deklaráló Alkotmány elvi jelentőségű ,,lebontása,, már
megkezdődött az alkotmánybíróság intézményének az Alkotmányba
építésével. A bizalmatlansági indítvány beépítése ugyancsak
halaszthatatlan lépés, ezt a többpártrendszerre való áttérés is
egyértelműen indokolttá teszi.
A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a
Parlamentnek - az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában - az új
alkotmány-felfogás szellemét kell érvényesítenie. Nem kodifikálhatja
csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a
hatályos alkotmány a kormánynak és egyes tagjainak Parlament előtti,
Alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel
szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért
nem zárható ki. A bizalmatlansági indítványt véglegesen
természetesen majd az új Alkotmányban szabályozzák. Az intézményre
viszont, mint a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos
intézményére, már a jelenlegi politikai viszonyok között is
feltétlenül szükség van.
A bizalmatlansági indítvány felvetésének és az ezzel kapcsolatos
eljárási módnak a szabályozásával kapcsolatban Horváth Jenő
elmondta: a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselők
számának meghatározására az előterjesztés két alternatívát jelöl
meg. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|