|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar adósság problémáiról
|
Washington, 1989. július 15. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Thassy Jenő New York-i munkatársunk elmondja, hogy mit olvasott a Christian Science Monitorban a magyar adósságproblémáról. - Magyarország - a jó szándékok nem fizetik a számlát címmel a Christian Science Monitor kelet-európai munkatársa William Aechenson a következő kiértékelést küldte lapjának budapesti keltezéssel: - Magyarország kommunista urai küzdenek, hogy felszínen tartsák a fuldokló államgazdaságot. Alig hat hónappal ezelőtt a vezetőség meghökkentő reformokat vezetett be a gazdaság terén - beleértve a válalkozók korlátlan jogát, hogy annyi alkalmazottat vegyenek fel, amennyit csak akarnak, hogy meggazdagodhassanak - továbbá engedélyezték azt, hogy magánvállalkozók felvásárolhassák 100 százalékban az állami vállalatokat, és mindenkit arra biztatnak: fektessen be az újonnan nyílt budapesti tőzsdébe. És mégis, manapság az állami költségvetés veszélyes deficitet mutat fel, csupán egyetlen nyugati kapitalista csoport vásárolt meg egy magyar vállalategységet, és a nemzetközi pénzalap pedig visszatartja a 65 millió dolláros sürgősségi kölcsön folyósítását. Magyarország gazdasági bajai illusztrálják azt, hogy milyen nehéz lesz Gorbacsovnak és reformtársainak a dolga szerte a keleti tömbön belül. Az, hogy a kommunizmust kapitalizmussá alakítsák át szükségessé teszi a veszteséggel dolgozó állami üzemek leállítását, munkások elbocsátását ott, ahol az alkalmaztatottság eddig garantált volt, és szükséges az is, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árakat felemeljék. Mindez még nagyobb vagyoni különbséget és szegénységet fog szülni egy olyan időpontban, amikor az új magyar milliomosok a budai hegyekbe luxusvillákat építenek - miközben a munkásosztály Pest szegénynegyedeiben nyomorog. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar adósság problémáiról - 1. folyt.
|
Hasonló megszorításokat a legkedvezőbb körülmények között is nehéz lenne bevezetni - de majdnem teljességgel lehetetlen egy olyan időpontban, amikor az ország választásra készül. Semmilyen kormány sem fog kérni anyagi áldozatot a közönségtől ugyanakkor, amikor annak szavaztát óhajtja. És Magyarország jövő nyáron, 40 esztendő óta első szabad választására készül. Választás idején senki sem akar rossz fiúnak tűnni - mondja egy nyugati diplomata. Egy kormány, amelyet nem a közakarat juttatott uralomra, nem számíthat arra, hogy hasonló áldozatokat hozzanak érte. Számos, rövidtávú nehézség félresikerült jószándékok következménye. Például a magyarok most a szabad külföldi utazást és az útlevélkedvezményt élvezik, az osztrák határ megnyílt, a bevásárlók ennek következtében özönleni kezdtek Ausztria-felé. Egyetlen hét leforgása során 1 millióra becsült magyar - az ország lakosságának 10 százaléka - rohant Bécsbe. Ottani bevásárlásuk az államgazdaságnak 400 millió dollárjába került - vagyis a jelen deficit, 670 millió dollár kétharmadába. Hogy a pénz hasonló kiözönlését megakadályozzák, most új és szigorú vámszabályokat vezettek be. Ahogy Bihari Mihály, az ellenzéki szabaddemokraták közgazdásza megállapítja: az utazás szabadsága kívánatos - nem viszont, hogy ilyen hatalmas összegű keményvaluta özönjön ki az országból. Az egyáltalában nem kedvező. Egy újabb probléma a költségvetés deficitje, ami májusig 42 milliárd forintra duzzadt fel - ami körülbelül 700 millió dollárnak felel meg. A hatóságok a nemzetközi pénzalapnak azt mondták, hogy a deficit nem lesz több 19 és fél milliárd forintnál. A növekedés egy részét az ipari termelés hanyatlása idézte elő, a többi viszont abból a döntésből származik, hogy a korábbi régi rendszert - az adó és kamatláb mesterségesen alacsony szinten való tartását - a piac irányítása váltottta fel, amely mindkettőt felhajtotta. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
|
|
- A magyar adósság problémáiról - 2. folyt.
|
Ahogy egy nyugati diplomata megállapítja: korábban az itteniek 3 százalékos házkölcsön-kamatot fizettek, ugyanakkor, amikor a valóságban 17 százalék volt. A kormány most a valódi házkölcsön-kamatot számítja, de az állami költségvetésből vett szubvencióval támogatja a vevőket. Ez helyes közgazdászat - ugyanakkor azonban fényt derít az eddig rejtett költségekre. A költségvetés csökkentése miatt Budapest beleegyezett, hogy 26 milliárd forinttal redukálja kiadásait, és további 5 milliárd forint jövedelmet teremt elő. A hosszú távú orvosság - és ebben mindenki egyetért - a hatékonyabb iparágak teremtése. Ennek elengedhetetlen kelléke a nyugati tőke, és a nyugati stílusú vezetés. Ezért Beck Tamás a külkereskedelemügyi miniszter beutazta Nyugat-Európát, és megkísérelt eladni 50-et Magyarország nagyobb vállalataiból. Mindeddig csupán egyetlenegyet tudott eladni - osztrák, nyugatnémet és francia befektetők vásárolták meg a Tungsram gyárat, majd nyomban új menedzsereket nevezetek ki élére, és a munkaerő 28 százalékát elbocsátották. 110 millió dollárt fektettek be a cég modernizálásába. Abban reménykednek, hogy a nyugat-eurápai tőzsdén árulják majd a részvényeket három esztendő múlva, amikorra sikerül a céget talpraállítani. Kezdve Dél-Koreától, egy egész sereg befektetővel beszélünk, de nem olyan könnyű a nyugati üzletembereket meggyőzni - mondja Boros Imre, a Hitelbank munkatársa. Ami azt illeti, a magyarokat sem könnyű rábeszélni az eladásra. Mint a Tungsram-gyár esetében, a magyar menedzserek attól tartanak, hogyha eladják üzemeiket, elvesztik állásukat. De még ha vállalnák is ezt a kockázatot: nehéz meghatározni egy magyar vállalat igazi értékét. Boros szerint a magyar menedzserek maguk sincsenek tisztában a valódi érték, vagyis a nett fogalmával. Ezért felkértük a Price Walterhouse céget és más nyugati könyvszakértőket, hogy siessenek segítségünkre, de mire elkészülnek, az időt igényel - mondja Boros Imre. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
|
|
- A magyar adósság problémáiról - 3. folyt.
|
A közvetlen befektetés vagy a közös vállalkozás lehet a legjobb megoldás. Levi"Strauss, az amerikai farmernadrág-készítő gyár 1 millió dollárt fektetett be egy Kiskunhalason létesítendő újabb gyár felállításába. A legnagyobb nyugati közös vállalkozás egy 115 millió dolláros üveggyár létrehozása. Magyarországon léteznek jó üzleti kilátások - mondja Soros György, az amerikai üzletember, aki 100 millió dolláros kötvény létesítését intézi most a magyarországi befektetések fedezésére. Ingatlan, turizmus, kémiai és komputer-produktumok után érdeklődünk - mondja Soros György. Nyugati közgazdászok egyetértenek abban, hogy az összes kelet-európai ország között Magyarországon a legjobbak a befektetési kilátások, és ettől várhatja legjobban az ország gazdasági fellendülését - viszont Magyarország kezd kifutni az időből. Noha a kormány sokat beszél kemény döntésekről, valójában tavaly a tervezett 40 ezer üzem leállításából mindössze 10 ezret számoltak fel. Az állami költségvetés továbbra is a nemzeti össztermelés 40 százalékát teszi ki. További leépítések és az állami szubvenciók csökkentése viszont sztrájkokat válthatna ki, és nyugtalanságot okozhatna. Hivatalosak szerint ezért olyan fontos a politikai reform: erős kormányzatot csakis a szabad választás eredményezhet. Az országnak szüksége van egy normális kormányra, hogy az meg tudja hozni a szükséges döntéseket - mondja Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter. Olyan kormány kell Magyarországnak, amely a néptől kapott felhatalmazást, ez öntene ugyanis tiszta vizet a pohárba - fejezi be budapesti kommentárját a Christian Science Monitor munkatársa. +++
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|