|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Válasz a hallgatóknak
|
Válasz a hallgatóknak SZER --------------------- München, 1989. május 3. Leírva: 1989. május 5. Hallgatók fóruma Köszöntjük a hallgatókat A mikrofonnál Károlyi Anna, Takács Antal és Lángh Júlia, a kérdező Kéry Tamás. - A vízlépcső különböző vonatkozásait tárgyaljuk, az áramtermelésről kérdezem Lipták Bélát, az Egyesült Államokban kiadott környezetvédelmi mérnökök kézikönyvének a szerkesztőjét. - Manapság egy átlagos villanyerőmű kapacitása ezer megawatt. Ehhez képest Bős 720, Nagymaros pedig 160 megawattos kapacitású. Így a kettő együtt még legmagasabb vízállásnál sem tesz ki egy átlagos erőművet, s alacsony vízállásnál annál is jóval kevesebbet. Ennek a kapacitásnak persze csak a fele a miénk, az is csak 2016 után. 2016 után a két erőműtől összesen 1800 gigawatt/óra energiát várhatunk évente. Ez az ország akkori villany szükségletének 2,5 százalékát elégítené ki. Persze ezt az áram mennyiséget is csak akkor kapjuk, ha még működnek a 25 éves gépek, s ha elvégezzük az olyan költséges karbantartási munkálatokat, mint az évi 5-6 millió tonna mérges iszap kikotrását és elraktározását. Nagymaros elhagyása esetén a vízlépcsőpár összkapacitása 18 százalékkal, tehát 880 megawattról 720-ra csökkenne. Viszont, a folyamatos járatás miatt Bős hatásfoka megemelkedne, így Nagymaros elhagyása az évi áramtermelést nem csökkentené drasztikusan. - Lenne más alterenatíva az ország villany igényeinek az ellátására? - Egy példával válaszolnék. Februárban a Műegyetem Zöld Körében tartottam előadást. A gőzzel fűtött teremben a hőmérsékletet az ablak kinyitásával szabályozták. (folyt.)
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Válaszok a hallgatóknak - 1. folyt.
|
Az iparban még rosszabb a helyzet. Ha elosztjuk hazánk teljes energiafogyasztását az ország teljes termelésével, úgy 49,5 megajoulet kapunk 1 dollárnyi termelésere. Ez a nyugat-európai vagy japán fogyasztás ötszöröse. Ebből világos, hogy nem új erőművekre van szükség, elvégre a meglévők háromnegyedét le lehetne állítani, ha iparunk és társadalmunk felzárkózna Nyugat-Európához. - Hogyan áll az árvízvédelemnek a kérdése? - A vízügyisek úgy érvelnek, hogyha megépítjük ezt a két nagy fürdőkádat, a bősi meg a nagymarosi tárolókat, úgy árvíz előtt, azokat kiüríthetjük, s így amikor olvad a hó az Alpokban, akkor lesz egy nagy biztonsági tartályunk, ami megvédi Budapestet. Most nézzük a számokat. Tegyük fel, hogy 5 ezer köbméter hólé érkezik a tárolóba másodpercenként, s abból 4 ezret engedünk tovább. Így, ha 200 millió köbméternyi a hely a fürdőkádakban, úgy az 55 óra alatt fogy el. Ezért a harmadik nap reggelén mégiscsak tovább kell engednünk a teljes 5 ezer köbméteres vízfolyást, viszont, ha ekkor történik gátszakadás, akkor a Duna 10 emelet magasból rohan majd, s 200 millió köbméterrel több vizet zúdít majd városainkra. A Magyar Tudományos Akadémia szerint: - "A terv megvalósulása veszélybe sodorhatja Győr város létét". Nem kell vízügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy érzékeljük a veszélyességét két ilyen óriási víztömegnek Győr és Budapest felett. Ha Visegrádtól Győrig visszaduzzasztják a Dunát úgy, hogy annak állandó vízszintje magasabb lesz, mint ahol most árvízveszély miatt félreverik a harangokat, az nem a biztonságot növeli. Végül azt is tudjuk, hogy a gátakat nemcsak az árvíz, de jégtorlódás, földrengés, vagy bombatámadás is átszakíthatja. Egyszóval a vízgát nem csökkenti, hanem növeli az árvízveszélyt. - Lipták Béla professzor véleményét hallották. +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|