|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
EGK-kezdeményezés: Kelet-európai Beruházási Bank
|
------------------------------------------------ London, 1989. november 17. (BBC, Panoráma) - Az Európai Közösség küszöbön álló rendkívüli csúcsértekezletén a kelet-európai fejleményeket fogják elemezni, mégpedig abból a szempontból, hogy miként befolyásolhatja a közösség az eseményeket számára előnyös irányban. Lesley Ston és Milada Haig kommentárját ismerteti munkatársunk: - A kelet-európai változások tempója nem egyszerűen meglepte, de szinte elképesztette a világot. Mi sem jellemzőbb a helyzet fonákságára, mint hogy a szovjet kormány éles hangú jegyzéket juttatott el Kelet-Németországhoz a Berlini Fal lebontása miatt. Nem mintha Gorbacsov nem helyeselte volna a lépést, de a Szovjetuniót - így a jegyzék - illet volna idejében és hivatalosan is tájékoztatni a tervezett lépésről. Nem kétséges, hogy a nagyobb sebességre váltott kelet-európai reformfolyamat roppant horderejű politikai, gazdasági és katonai kérdéseket vet fel. A nyugati diplomácia megélénkült tevékenysége azt jelzi, hogy a politikusok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy mi forog kockán. Genscher nyugatnémet külügyminiszter a jövő héten Washingtonban tárgyal, Margaret Thatcher ugyancsak találkozik Bush elnökkel, Mitterrand elnök telefonon konzultál a Fehér Házzal, hiszen a francia vezető azt szeretné, ha az Európai Közösség egységes álláspontot alakítani ki még a Bush-Gorbacsov találkozó előtt. A vezető ipari országok júliusi csúcstalálkozóján az Európai Közösséget bízták meg azzal a feladattal, hogy összehangolja a reformországoknak - például Magyarországnak és Lengyelországnak - nyújtandó segélyeket. Lassan kezd kibontakozni ennek lehetséges formája is, például oly módon, hogy a demokratikus és szabadpiaci gazdálkodást bevezető államok társult tagokkal válhatnának, hasonlóan Törökországhoz. Szóba került egy kelet-európai beruházási bank létrehoztala is. (folyt.)
1989. november 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kelet-európai Beruházási Bank? - 1. folyt.
|
A keletnémet események azonban további, sajátos problémákat vetnek fel. Miközben senki sem gondolja, hogy a német újraegyesítésre a közeljövőben sor kerülhet, az is bizonyos, hogy a kérdést nem lehet a végtelenségig elodázni. Az Európai Közösségnek most párthuzamosan két feladatot kellene megoldania: szemügyre kell venni, miként lehet úgymond nyitva hagyni az ajtót a reformot és önrendelkezést valló országok előtt, miközben a közösségen belül is tovább kell lépni az integráció terén. Ugyanakkor a fegyvezetcsökkentés is új helyzetet teremthet, mivel nagy létszámú amerikai haderőket vonnának ki Európából, s újból feléledhet a rövid hatótávolságú atomrakéták körüli vita. És itt a legfontosabb kérdés: ha nem is egyesül a két Németország, a közöttük kibontakozó újszerű együttműködés miként hat arra a világra, amelyben Nyugat-Németország egyedül is a harmadik legnagyobb gazdasági hatalommá tornázta fel magát? Nincs szó arról, hogy az Európai Közösség válságba jutott volna, de a kelet-európai változások a közösség egész politikájának alapos újragondolását követelik. A szovjet külügyminisztérium szóvivője némiképp meggondolatlanul úgy utalt a Gorbacsov-Bush találkozóra, mint ahol a Jaltától Máltáig tartó eseménysort fogják áttekinteni. Jalta azonban az európai közgondolkodásban egyet jelent a nagyhatalmi osztozkodással, a kisebb országok megkérdezése nélkül. Gorbacsov már jó előre arra figyelmeztetett, hogy nem kerülhet sor a kapitalizmus exportjára. Jacques Delors, a Európai Közösség bizottságának elnöke olyan formulát támogat, amely lehetővé tenné, hogy Kelet-Európa reformelkötelezett, pluralista államai hozzákapcsolódhassanak a Közösséghez. Egyfajta preferenciális bánásmód lehetősége is felmerül Kelet-Németországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban. (folyt.)
1989. november 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- K-európai Beruh. Bank? - 2. folyt.
|
Kohl kancellár legutóbb is hangsúlyozta a német újraegyesítési törekvésnek a jogosságát. De Európának fel kell készülnie mindkét eshetőségre. Tehát arra is, hogy Kelet-Németország különálló kíván maradni, és arra is, hogy létrejön az egységes német állam. Kétségkívül az utóbbi eshetőség ad okot több nyugtalanságra. +++
1989. november 17., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|