![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási
Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és
a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az
iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a
választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország
politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen
kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés
párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken
úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege,
hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a
választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő
testületnek lehet.
A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100 ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek, pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás, amelyen a független jelöltek is indulhatnak.
Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 10:54
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester a település széles hatáskörökkel felruházott első embere, aki megbizatását közvetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért elsősorban nekik is tartozik felelősséggel. Amennyiben a későbbiekben esetleg megrendülne a lakosság bizalma a polgármesterben, lehetőség van a visszahívására. Ennek kezdeményezéséhez azonban az adott település választópolgárai egyharmadának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a leadott érvényes szavazatok kétharmada kell.
A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képviselői választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószelvényeket kell gyűjteni a jelölteknek, hanem ajánlóíven aláírásokat. Az ajánlóívek az elképzelések szerint a tanácsok ügyfélszolgálati irodáján lesznek majd elhelyezve, a választópolgárok ott írhatják alá azt, amelyiken a számukra szimpatikus jelölt neve szerepel. Önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek ajánlott. Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken falugyűlésen is lehetőség lesz jelöltállításra. A polgármesterjelölt-állítás, bár hasonló módon történik, de ez esetben a választópolgárok 5 százalékának ajánlására lesz szükség.
Tóth Zoltán szólt arról is, hogy a választások tervezett időpontja szeptember 23-a, a második fordulót pedig október elején tartják meg. Annyi azonban bizonyos, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását a szavazás napját megelőzően 60 nappal korábban, azonos napra kell kitűzni. Az első forduló költsége várhatóan mintegy 300, a másodiké pedig 130 millió forint. Végezetül a választási iroda vezetője elmondta, hogy a törtvénytervezet a plakátháború korlátozására felhatalmazza a képviselő testületeket, hogy rendeletet alkothatnak a plakátok elhelyezésének feltételeiről. (MTI)
1990. június 1., péntek 11:00
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|