|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése
|
1990. május 22., kedd - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szorgalmazza, hogy a kormány minél előbb kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés és Magyarország viszonyáról, a szervezetbe tömörült tagállamokkal. A kétoldalú megbeszélések alapjául az 1969-es bécsi konvenció 62. cikkelye szolgáljon, amely kimondja: az államközi szerződést fel lehet mondani, amennyiben alapvetően megváltoztak a körülmények. A Külügyi Bizottság a tárgyalások kezdetét azért sürgeti, hogy a félreértések tisztázhatók legyenek.
Horn Gyula, a testület elnöke a Bizottság keddi ülésén részletesen szólt a tagság megszüntetéséből adódó esetleges problémákról, a nemzetközi összefüggésekről, a kilépés katonai, nemzeti, politikai következményeiről. A legfontosabb kérdésnek azt tartotta, hogy amennyiben Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, illetve megszünteti kötelezettségeit, a Szovjetunió, illetve a VSZ katonai vezetése számára csak egy megoldás adódhat: le kell állítania a bécsi haderő csökkentési tárgyalásokat, mert újra kell végezni a számításokat. Emiatt több hónapra megállhat a munka Bécsben a huszonhármak tanácskozásán, s elhalasztódik a hagyományos erők radikális csökkentéséről szóló egyezmény aláírása. Személyes véleménye szerint a nyugat szemében jelenleg a Varsói Szerződéshez tartozó Magyarország sokkal értékesebb, mintha meghírdetné semlegességét.(MTI)
1990. május 22., kedd 12:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 22., kedd - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága
szorgalmazza, hogy a kormány a Varsói Szerződés és Magyarország
viszonyáról minél előbb kezdjen tárgyalásokat a szervezetbe tömörült
tagállamokkal. A kétoldalú megbeszélések alapjául az 1969-es bécsi
konvenció 62. cikkelye szolgálhat, amely kimondja: az államközi
szerződést fel lehet mondani, amennyiben alapvetően megváltoztak a
körülmények. A Külügyi Bizottság a tárgyalások kezdetét azért
sürgeti, hogy a magyar szándékkal kapcsolatos esetleges félreértések
tisztázhatók legyenek.
Horn Gyula, a testület elnöke a Bizottság keddi ülésén részletesen szólt a tagság megszüntetéséből adódó negatív és pozitív hatásokról, problémákról, a nemzetközi összefüggésekről, a kilépés katonai, nemzeti, politikai következményeiről. A jelenlegi szervezeti rend szerint a kilépésre jogilag nincs lehetőség, az államközi szerződésekről az 1969-ben kötött bécsi megállapodás rendelkezik. Ennek 54. cikkelye szerint az államközi szerződést fel lehet mondani, ha a szerződés rendeltetése megváltozik, illetve megszüntethető a tagság valamennyi részes fél egyetértésével. Magyarország számára vitaalapként azonban a 62-es cikkely szolgálhat, mert a szerződés megkötése óta a VSZ-en belül, illetve a VSZ és a NATO között alapvetően megváltoztak a viszonyok. Horn Gyula fontosnak nevezte, hogy a Varsói Szerződés egyezményes szövege semmiféle retorziót, intézkedést nem tartalmaz arra vonatkozóan, ha valamely tagállam ki akarna lépni a szervezetből. A képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy a magyar hadsereg szervezeti felépítése, felkészítése a VSZ-hez kötődik, a haditechnikai eszközöket, - a kézifegyverek kivételével - szinte teljes körűen a baráti hadseregektől kapjuk, s nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy tagjai vagyunk a VSZ stratégiai rendszerének. Horn Gyula szerint amennyiben hazánk kilép a Varsói Szerződésből, illetve megszünteti kötelezettségeit, a Szovjetunió, illetve a VSZ katonai vezetése számára nem marad más megoldás, mint leállítania a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat. A VSZ- javaslatok kivétel nélkül a szervezet mai felépítésére épülnek, így újra kell végezni a számításokat. Emiatt több hónapos szünet adódhat Bécsben a huszonhármak tanácskozásán, s ily módon elhalasztódik a hagyományos erők radikális csökkentéséről szóló egyezmény aláírása. Szubjektív véleménye szerint a Nyugat szemében jelenleg a Varsói Szerződéshez tartozó Magyarország sokkal értékesebb, mintha meghirdetné semlegességét. (folyt.köv.)
1990. május 22., kedd 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2. rész)
|
Horn Gyula bevezető szavai után a bizottság tagjait az ,,osztotta meg,,, hogy a Varsói Szerződésből való kilépés szándékát melyik párt fogalmazta meg elsőként programjában. A szópárbajnak Vásárhelyi Miklós vetett véget azzal, hogy az elsődlegesség érdemén felesleges vitatkozni, arról kellene dönteni, hogy a bizottság tagjai a kilépés célszerűségével egyáltalán egyetértenek-e. Közös óhajként fogalmazódott meg, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek. Abban megoszlottak a vélemények, hogy van-e értelme a VSZ politikai szervezetté való átalakításának. E megoldást Horn Gyula azért nem támogatta, mert így előfordulhat, hogy a szervezet bele kíván szólni az ország külpolitikai lépéseibe, s így szuverenitásunk csorbulhat. Kovács László (MSZP) előrebocsátva, hogy nincs a kilépés ellen, annak következményeire hívta fel a figyelmet. Miként rámutatott: a hadsereg ,,átfegyverezése,, hatalmas összegbe kerül, s a magyar gazdaság nem biztos, hogy elbírná e terhet. Szerinte különösebb támogatásra a NATO részéről sem számíthat az ország, mert a VSZ instabilitása a NATO létét veszélyezteti. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) kijelentette: Magyarországnak komoly nemzeti érdeke fűződik ahhoz, hogy kilépjen a szerződésből, hiszen egyáltalán nem érdeke részt venni olyan tömörülésben, ahol ellenfelei is jelen vannak. Szerinte az SZDSZ már ismert javaslata óvatos, körültekintő, mindenféle kiútra lehetőséget adó tervezet, amely a kormányzatot nem gátolja mozgásszabadságában. Demszky Gábor (SZDSZ) felvetése szerint a kormánynak meg kell vizsgálnia: milyen lehetőség van a katonai szervezeti tagság felfüggesztésére. Felhívta a figyelmet a VSZ katonai szabályai és a magyar jogrend közötti ellentmondásokra, s szorgalmazta a tárgyalások mielőbbi megkezdését az aláíró tagállamokkal a menetrend kialakítására, első lépésként politikai szervezetté alakítására, másodsorban pedig a szerződés felbontására. Felvetette azt is, hogy a Külügyi Bizottság a következő ülésére hívjon meg valakit a vezérkarból, aki beszámolna a VSZ gyakorlati működéséről, a tagállamok közötti szabályozás részleteiről.
A bizottság egyetértett a felvetéssel, s azzal is, hogy következő ülését követően e témát együttes ülésen vitatják meg a Honvédelmi, illetve az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság tagjaival. A házszabályból adódóan az országgyűlés június első felében tűzi napirendre a Varsói Szerződés és a Magyar Köztársaság viszonyáról szóló törvénytervezetet. (MTI)
1990. május 22., kedd 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|