|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. április 27., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot. Úgy döntött, hogy ezt az Országgyűlés elé terjeszti.
A kormány az átalakulási törvény megalkotásával összhangban javasolja az állami vállalatokról, a szövetkezetekről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, az ipari szövetkezetekről, a földről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló magasszintű jogszabályok módosítását. A Minisztertanács elfogadta továbbá a pénzügyminiszter előterjesztését a vagyonértékelésről. A kormány kezdeményezte az egyesületek felügyeletére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos gazdasági és jogi kérdésekről. X X X (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Garajszki István, az MTI tudósítója jelenti:
A kormány tanácskozásán elhangzottakról Marosán György szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a mostani ülés napirendjén többségében olyan előterjesztések szerepeltek, amelyek a gazdálkodás jogi kereteinek korszerűsítését szolgálják. Mint ismeretes, a magyar gazdaság egyik alapvető problémája a valódi tulajdonosok hiánya. Ennek a gondnak a megoldásában jelentős lépés volt tavaly a társasági törvény megalkotása. Továbbra is nyitva maradt azonban egy fontos kérdés: a különböző típusú gazdasági szervezetek egymásba való zökkenőmentes átalakulása. Ezt teszi majd lehetővé a Minisztertanács ülésén első napirendi pontként megtárgyalt törvénytervezet, amely a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szól. Az átalkulás folyamatáról szűkebb értelemben akkor beszélünk, ha a gazdálkodó szervezet egésze felszámolás nélkül megy át gazdasági társaságba. Ennek megfelelően az átalakulási törvény a gazdasági társasággá válásról, illetve a különféle gazdasági társaságok egymásba átmenetéről, fúziójáról rendelkezik. A tervezett törvény az átalakulás lehetőségét megteremti valamennyi állami vállalatnál, illetve állami gazdálkodó szervezetnél, szövetkezetnél, a társadalmi szervezetek érdekképviseleti vállalatainál és a pénzintézeteknél. Az új törvény elfogadása egyben szükségessé teszi számos jogszabály módosítását, illetve megalkotását. Így például módosul az állami vállalatokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás. Megalkotásra vár az állami vagyont kezelő szervezetekről szóló törvény, s mihamarább ki kell alakítani a vagyonértékelés rendszerét is. Az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok módosításának az a célja, hogy lehetővé tegyék, illetve ösztönözzék átalakulásukat gazdasági társasággá, intézkedjenek az állami törvényességi felügyelet reformjáról, s feloldják a vállalati tanácsok működésében rejlő ellentmondásokat. A szövetkezetekről szóló törvény módosítása mindenekelőtt a szövetkezetek versenyképességének javítását szolgálja, a tagság vagyonérdekeltségének erősítésével. Biztosítani kívánják számukra a gazdasági társasággá való átalakulás lehetőségét is, amennyiben a tagok többsége így határozna. Törvényességi felügyeletüket pedig cégbíróság látná el. Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kormány a földről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatoknál mennyire legyen önkéntes az átalakulás, s milyen mértékben avatkozhassanak be az állami szervek. A miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: átalakulási, és nem átalakítási törvényről van szó; nem kényszerből, hanem a gazdaság önmozgásának szükségletei szerint kell azt végrehajtani, mindenekelőtt magukra a vállalatokra bízva az ezzel kapcsolatos döntést. Az átalakulás menetének egyik ,,érzékeny,, pontja a vagyonértékelés, mert ez hazánkban a nem tisztán piaci viszonyok miatt nem megoldott, s gondok forrása, hogy az állami vagyonkezelő szervezet sem alakult még ki. Ez felvetette azt a kérdést is: elhalasszák-e emiatt az átalakulási törvény bevezetését. A gazdasági érdekképviseletek úgy foglalnak állást, hogy emiatt ne késlekedjék a törvényalkotás, mert a ,,technikai,, szabályozás a mai zűrzavaros állapotokhoz képest előrelépést jelent a piacgazdaság felé. Mivel az állami vagyonkezelés szervezete még nem alakult ki, s még várat magára a tulajdonosi reform, egyfajta technikai szükségmegoldásnak is tekinthető a tervezet. Erre az átmeneti jellegre utalva az került be a törvénytervezetbe, hogy amíg nincs állami vagyonkezelő szervezet, az alapító, illetve a Minisztertanács által kijelölt szervezet jogosult a vagyonkezelő jogokat gyakorolni. Sárközy Tamás utalt arra: a tervezetbe garanciákat építettek be a nemzeti vagyon védelmére, megakadályozandó, hogy azt esetleg jóval érték alatt árusítsák ki külföldieknek. Várhatóan bírálatokat kap majd a kormány a törvénycsomag parlamenti vitájában, amiért csak módosításokat hajtanak végre a kapcsolódó törvényeken, s nem törekednek átfogó változtatásra. A miniszterhelyettes véleménye szerint a jogszabályok átfogó felülvizsgálatát meg kell előznie a tulajdonviszonyok rendezésének, amiben az alkotmánynak kell állást foglalnia. Egyelőre tehát a módosításokkal kell beérni. A jogállamiság felé tett jelentős lépésként értékelte Sárközy Tamás, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét az állami szervektől a cégbírósághoz javasolják áthelyezni. Hasonlóan jelentős lépés, hogy a tervezet szakít a szövetkezet oszthatatlanságának eddigi dogmájával. Kimondja: a szövetkezeti vagyont a tagok között részben meg kell osztani, értékpapírok útján. Ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknél egyaránt 50 százalékban maximálja ezt a törvény. Kisszövetkezetek esetében azonban semmilyen korlát nincs. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
Sárközy Tamás szólt arról is, hogy a földtörvény módosítása megszünteti a tulajdonjog és a kezelői jog irreális szétválasztását. A törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az állami tulajdon a jelenlegi kezelőre legyen átírva. Kérdésekre válaszolva Sárközy Tamás elmondta, hogy az átalakulás elősegítésére egy bizottság létrehozását fontolgatja a kormány. Ez a testület tanácsokkal láthatná el az átalakulásra készülő vállalatokat. Döntés egyelőre még nincs; külön előterjesztés készül e kérdésben. A Figyelő munkatársának érdeklődésére a miniszterhelyettes leszögezte: az átalakulási törvény általános rendelkezései minden gazdálkodó szervezetre vonatkoznak, állami vállalatokra csakúgy, mint a szövetkezetekre és a társaságokra. Tehát akár egy mgtsz is átalakulhat részvénytársasági formába. A Képes 7 újságírója arról érdeklődött: igaz-e a hír, miszerint hét százalékos forintleértékelés készül. Marosán György leszögezte: ilyen hírt nem hallott, a Minisztertanács ülésén erről nem volt szó, a kormány nem készül ilyen intézkedésre. A Magyar Hírlap tudósítója arról kérdezte a szóvivőt: okozott-e mérhető kárt Grósz Károly szombati kijelentése a gazdasági szükségállapot bevezetésének lehetőségéről. Marosán György a kormányfőt idézve hangsúlyozta: a Minisztertanács ilyen jellegű kérdéssel nem foglalkozott, mert a helyzet ezt nem teszi szükségessé. A Minisztertanács elnöke a májusi parlamenti ülésszakon tájékoztatja a képviselőket az idei évre szükségesnek látszó intézkedésekről, amelyek biztosítják a terv teljesítését. Az egész társadalmat érintő kérdésekről a Parlament, általában a társadalom nyilvánossága előtt születik meg a döntés. A szóvivő Könyves Kálmán király mondását - ,,boszorkányokról pedig, akik nincsenek, többé ne essék szó ,, - némileg módosítva arra kérte az újságírókat: gazdasági szükségállapotról, amely nincs, többé ne essék szó A Népszabadság tudósítója egy sajtójelentést idézett, miszerint Szatmárnémedi környékén a román határőrök lelőttek egy magyar kisfiút. Arról érdeklődött, van-e hivatalos értesülés erről az esetről. Marosán György válasza: ,,Én is hallottam róla, de mint kormányszóvivő sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom a hírt; magyar területen nem történt erőszakos cselekmény.,, A BC-számlák jövőjére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a Minisztertanács a tervek szerint a következő héten tárgyalja a lakossági devizaszámla-rendszer továbbfejlesztését. A javaslat abból indul ki, hogy az utazási devizaszámla felhasználási lehetőségeit tovább bővítik, liberalizálják. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
Tervezik, hogy a bankok fizessenek vonzó, a nemzetközi pénzpiacoknak megfelelő kamatot az ilyen betétekre. Növelni szeretnék a devizaszámlát kezelő fiókok számát is. A Népszava újságírója a párttörvény-tervezet társadalmi vitájáról kérdezte a kormány véleményét. Marosán György azt emelte ki, hogy a tervezetben megjelölt határidő nem végleges dátum, tehát egészen a törvénytervezet benyújtásáig - gyakorlatilag júniusig - a társadalomnak, illetve az alternatív szervezeteknek lehetőségük van elmondani véleményüket. Az esetleges félreértések eloszlatása végett hozzátette: az Igazságügyi Minisztérium által szervezett vita, szakmai megbeszélés nem helyettesíti, nem is helyettesítheti az ilyen kérdésekben szükséges politikai tárgyalásokat, amelyek folyamatosan megkezdődnek. Az MTI tudósítója arról érdeklődött: szóba került-e a kormány mostani ülésén az általános választások esetleges előrehozatala. Az elmúlt hetekben ugyanis számos politikai szervezet, politikai személyiség fogalmazta meg ezzel kapcsolatos álláspontját. A kormányszóvivő megítélése szerint a képviselői választások előrehozatala, az ezzel kapcsolatos döntés politikai mérlegelést igényel. A mindinkább plurálissá váló magyar politikai életben valóban mind több alternatív szervezet, párt fejti ki véleményét e kérdés kapcsán. Sokszor egymásnak ellentmondó nézetek hangzanak el. Voltak olyan alternatív szervezetek, amelyek támogatták ezt a gondolatot, mások éppenséggel ellenezték. Különösen érdekessé teszi a kérdést, hogy két vezető politikai személyiség, Grósz Károly és Szűrös Mátyás - személyes véleményének hangot adva - nem zárta ki a választások idő előtti kiírását. A kormány feladata ebben a helyzetben az, hogy amennyiben a különféle tárgyalások eredményeként a képviselő-választások előbbre hozása mellett döntenek, akkor ennek semmilyen akadálya ne legyen. A kormánynak tehát gondoskodnia kellene - a pártok működésének - úgymond infrastrukturális feltételeiről, illetve a választások alkotmányos hátterének megteremtéséről. Különösen fontosnak tartotta a szóvivő, hogy a kormány előkészítő munkálatokat indított a majdan megalakuló pártok tevékenységének támogatására. A Minisztertanács Hivatala és a Fővárosi Tanács képviselői ennek érdekében egy munkabizottságot hoztak létre, amelynek feladata lesz a pártok infrastrukturális problémáinak megoldása. Mindenekelőtt helyiségekre és telefonra lesz szükségük. A kormány emellett kötelezte a pénzügyminisztert, hogy az indokolt kérelmek teljesítéséhez bizonyos költségvetési forrásokat is biztosítson. (MTI)
1989. április 27., csütörtök 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|