|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Kedden folytatódik az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Sokak véleménye szerint történelmi jelentőségű feladata vár a képviselőkre: az úgynevezett sarkalatos törvények - az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a köztársaságielnök-választásról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény - megalkotása.
Ezeken túlmenően törvényjavaslatot terjeszt elő a Minisztertanács az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. A parlament - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő határozatban elfogadott indítványának megfelelően - tájékoztatást kap a társadalmi szervezetek vagyonáról; Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) ugyancsak határozatban elfogadott indítványára várhatóan ismét módosítják a földtörvényt. Napirendre tűzik Roszik Gábor (Pest megye), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye), Marx Gyula (Zala megye) és Raffay Ernő (Csongrád megye) indítványát október 23-a nemzeti ünneppé, illetve munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Minisztertanács várhatóan törvényjavaslatot nyújt be a Munkásőrségről. A plénum több személyi kérdésben is dönt. A parlamentnek a törvényekhez kapcsolódóan három kérdésben külön is határoznia kell. Amennyiben elfogadja a köztársasági elnök választásáról szóló törvényt, döntenie kell a választás időpontjának kitűzéséről is. A Minisztertanács népszavazást kezdeményezett az állami címer kiválasztása érdekében; ezt a kezdeményezést az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága támogatta - a népszavazás kiírására vonatkozó döntés a parlament jogkörébe tartozik. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvénnyel kapcsolatban a jogalkotók indokoltnak tartják, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az internált, valamint kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról is. Az Országgyűlés munkáját ezúttal nem ,,terhelik,, interpellációk és kérdések. A szeptemberi ülésszak folytatásáról van ugyanis szó, s az erre az ülésszakra benyújtott valamennyi interpellációt és kérdést még szeptemberben megtárgyalta a parlament. Az újabb interpellációkat és kérdéseket a házszabály értelmében a következő - október 31-i - ülésszakra benyújtottaknak kell tekinteni. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (2. rész)
|
Ismeretes, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével megszűnik az Elnöki Tanács. A testület azonban úgy döntött, nem várja meg a módosított Alkotmány elfogadását, hanem előre benyújtja lemondását. Már a regionális képviselőcsoport-tanácskozásokon, valamint a parlamenti állandó bizottságok ülésein is kirajzolódott: melyek azok a főbb kérdések, amelyek élesen vetődhetnek fel a plénumon vitájában is. Ezek tapasztalatai szerint megoszlik a törvényhozók véleménye arról, hogyan viszonyuljanak a törvényhozók a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodáshoz. Vannak, akik elsősorban a nép érdekét, a jogállamiság megteremtését, az átmenet békés jellegét tartva szem előtt, a törvényalkotást ítélik elsődlegesnek, így vállalják a megállapodás esetleges ,,felrúgását,, is. Mások nem csupán a megállapodás szelleméhez, de betűihez is ragaszkodnak, azt tartják elsődlegesnek, és vannak, akik a kompromisszumos megoldásra hajlanak e kérdésben. A politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodás és a törvényhozás dilemmáját a legélesebben a köztársasági elnök választásáról zajló vita érzékeltette és érzékelteti mind a mai napig. Az eddigi véleménynyilvánítások szerint több képviselő a megállapodásnak megfelelő megoldást támogatja, azaz azt, hogy most népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről, az új parlament megválasztása után pedig ez az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Mások szerint viszont most - hiszen mindössze néhány hónapról van szó - semmi sem indokolja a köztársasági elnök megválasztását, azt az újonnan megválasztott Országgyűlésre kell bízni. Megint mások úgy vélik, a köztársasági elnök megválasztását mindenkor a népre kell bízni. A döntést nehezíti a Szabad Demokraták Szövetségének aláírásgyűjtő-kampánya, amely a többi között annak a kérdésnek a megválaszolására követel népszavazást, hogy szükséges-e a köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások előtt. Az SZDSZ-nek már birtokában van a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer aláírás - ezeket két részletben át is nyújtották a parlament elnökségének. Arról viszont még a jogászok is vitatkoznak, hogy a benyújtás ténye halasztó hatállyal bír-e egy még el nem fogadott törvényre tekintettel. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény sarkalatos pontja az egyéni, illetve a területi listás választókerületekben megszerezhető képviselői helyek aránya. Az ezzel összefüggő javaslatok többsége ezt az arányt kívánja megváltoztatni az egyéni választókerületek javára. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (3. rész)
|
Az eddigi viták alapján kérdéses az is: létrehozzák-e az Állami Számvevőszéket. Számos képviselő véleménye szerint ugyanis ennek ma még nincsenek meg sem a jogi, sem pedig a gazdasági feltételei. (MTI)
1989. október 16., hétfő 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|