Rendszerváltás és az MTI

	Szűrös: rokonszenv Magyarország iránt az IPU-konferencián (1. rész)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: London, 1989. szeptember 8. (MTI-tud.) - ,,Jó érzés volt tapasztalni, hogy nagy rokonszenv nyilvánul meg Magyarország iránt a legkülönbözőbb országok képviselői között - az Interparlamentaris Unio centenáriumi konferenciája hozzájárult hazánk nemzetközi hírének öregbítéséhez,, - mondotta Szűrös Mátyás az MTI londoni tudósítójának adott nyilatkozatában a brit fővárosban tanácskozó IPU szombaton záruló 82. konferenciájáról. E megítélés kifejezésre jutott azokon az eszmecseréken is, amelyeket a magyar országgyűlés elnöke vezető brit politikusokkal folyatott a kétoldalú államközi és parlamentközi kapcsolatokról. Az országgyűlés elnöke megállapította: hazank iránt megnyilvánuló különleges figyelemben szerepet játszott az a történelmi tény, hogy Magyarország az IPU kilenc alapító tagjának egyike. Természetszerűleg az is, hogy az IPU magyar tagozata - amely a múlt században hírneves irónk, Jókai Mór elnökletével létesült - ezen a centenáriumi ülésszakon már olyan nemzetet képviselt, amely a demokratikus jogállam megteremtésén fáradozik. Az Interparlamentáris Unió, az egyik legrégibb és legtekintélyesebb nemzetközi szerevezet, száz éve hirdeti a demokrácia alapértékeit a világban. Ezért különösen fontos volt, hogy e szervezet több mint száz tagországa reális képet kapjon a hazai változásokról. Jólesően állapíthattuk meg - hangsúlyozta Szűrös Mátyás -, hogy nem csak az Interparlamentaris Unió szellemisége hat Magyarországra, hanem ez most már fordítva is igaz - a világban igen nagyra értékelik azt, ami most Magyarországon töténik. Ez kifejezésre jutott Margaret Thatcher miniszterelnök asszonynak, Michael Marshallnak, az IPU brit tagozata elnökének és sok más ország képviselőjének felszólalásában is. (folyt.) 1989. szeptember 8., péntek 16:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szűrös: rokonszenv Magyarország iránt az IPU-konferencián (2. rész)
Elmondotta, hogy a magyar küldöttség igen tevékenyen vett részt a plenáris ülés munkájában és a bizottsági üléseken. Felszólaltak az általános vitában, a világ élelmezési és adósságprblémáiról, a helsinki folyamatról és nemzetközi jogi kérdésekről, a nők helyzetéről tartott vitákban. Aktívan közreműködtünk az emberi jogi bizottságban, amelynek Magyarország tagja. Itt nagyon jól fogadták a vasfüggöny felszámolásával kapcsolatos felszólalálasunkat, amelyben - teljes összhangban az osztrák képviselő fejtegetéseivel - nagy hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy nem csak a vasfüggönyt kell lebontani, hanem a népek és nemzetek közé emelt szimbolikus falakat is. A magunk részéről igyekeztünk különös nyomatékot adni annak, hogy olyan kérdések, amelyeknek kezelése átível a nemzeti határokon, - mint például az emberi és szabadságjogok, a nemzeti-nemzetiségi, az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok kérdése, vagy képviselete - az egész nemzetközi közösség ügye is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebben a tekintetben is összhangban vagyunk az általános törekvésekkel. Ugyanakkor a konferencián egyértelműen kifejezésre jutott az is, hogy az emberi jogokat megsértő kormányok nem számíthatnak a nemzetközi közösség támogatására - hangsúlyozta. Példaként megemlítette, hogy bírálatok érték Bulgáriát a török kisebbeség, Törökországot pedig kurd kisebbségének kezelésmódja, illetve ciprusi magatartása miatt. Az emberi jogokat megsértő országok elmarasztalása nyilvánult meg abban is, hogy a helsinki folyamat biztonsági vonatkozásairól Bukarestben tartandó IPU-konferencia ügyében ismét elhalasztották a döntést. Tavaly Szófiában az idei budapesti ülésszakra, Budapesten pedig a mostani londoni konferenciára utalták át az ügyet. Mivel most sem volt közmegegyezés (a portugál küldöttség a nyugatiak nevében tiltakozott a bukaresti színhely ellen), svéd közvetítő javaslatra újra elodázódott a döntés a következő, Ciprusban sorra kerülő konferenciáig. Egyéretelműen kifejezésre jutott, hogy Romániát emberi jogi magatartása és diktatórikus kormányzati módszerei miatt nem tartják alkalmas színhelynek a helsinki folyamat továbbviteléről való tanácskozáshoz - állapította meg Szűrös Mátyas. (folyt.) 1989. szeptember 8., péntek 16:49
Vissza »

	Szűrös: rokonszenv Magyarország iránt (3.rész)
Az országgyűlés elnökének alkalma nyílt találkozni Bernard Weatherhillel, az angol alsóház elnökével, David Howell-el, az alsóház külügyi bizottságának elnökével, Michael Marshall-lal, az IPU brit tagozatának elnökével, William Waldegrave külügyi államminiszterrel és más brit személyiségekkel. A kétoldalú kapcsolatokról és a magyar demokratikus változásokról folytatott eszemecseréik fő témája az volt, hogy miként lehetne megyorsítani Nagy-Britannia részvételét gazdasági ügyeink előbbrevitelében. A megbeszéléseken Szűrös Mátyás aláhúzta: nagyra értékeljük a morális támogatást, mi azonban ennek kézzelfoghatóbb és gyorsabb megnyilvánulását reméljük. Ezt nem pénzügyi segély formájában képzeljük el, hanem először is a diszkrimináció minden, bennünket sújtó területén való felszámolásában, ami még nem nevezhető támogatásnak sem. Ezt a brit partnerek megértéssel fogadták. Jelezték azonban, hogy a működőtőke intenzívebb bekapcsolódásához, közös vállalkozások létesítéséhez megfelelő fogadókészségre, gyakorlati felkészülésre és konkrét elképzelésekre, javaslatokra van szükség. Erről tanácskozás volt ezen a héten Londonban, ahol gazdasági vezetők megvitatták miként történhetne Magyarország és Lengyelország érdemi támogatása. - Mindent összevetve: az IPU centanáriumi konferenaciáján és a kétoldalú eszmecseréken egyaránt azt tapasztaltuk Londonban, hogy Magyarország politikai bonitása igen jó, s most már rajtunk a sor, hogy konkrét, sokrétő és átfogó elképzelések kialakításával, alapos és szakszerű felkészüléssel gazdasági bonitásunkat is a nemzetközi politikai elismertségünk szintjére emeljük - hangsúlyozta végezetül Szürös Mátyás, az országgyűlés elnöke.+++ 1989. szeptember 8., péntek 16:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »