|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottság által szervezett ünnepségek a forradalom 34. évfordulóján
"Október 23-án az ,,Újra kedd,, Bizottság - a TIB védnöksége
alatt - talákozót tart a Műegyetem aulájában (12 órától várják a
vendégeket), majd a 14 órakor kezdődő megemlékezés után a résztvevők
együtt vonulnak a Bem szoborhoz. A megemlékezésen részt vesznek:
Mécs Imre, Marián István, Szilágyi Júlia."
SZER, Magyar Híradó:
MDF gondok
"... elmulasztotta feltárni az MDF teljes egészében azt a
katasztrofális örökséget, amelyet átvett a korábbi rendszertől. Nem
egészítette ki annak tudatosításával, hogy az elmúlt évben három
olyan esemény történt, amely egy jól működő közgazdaságot is nehéz
helyzetbe hozna: az olajválság, a KGST piac összeomlása és az
aszály. Ezzel a mulasztással nem zárta ki eleve sokak elképzelésében
azt a lehetőséget, hogy a demokrácia automatikusan és gyorsan a
gazdasági élet fellendülését is jelenti.
Ide tartozik, hogy a kormányzat nem alakított ki egyfajta
párbeszédet a társadalommal, nem találta meg a módját annak, hogy
megértesse vele intézkedései hátterét, értelmét. Az állandó
hivatkozás, a rokonszenvező sajtó hiányára még ha igaz is, inkább a
tehetetlenség jele, mint elfogadható magyarázat.
Szembeötlő, hogy milyen kiegyensúlyozatlan az egyes
minisztériumok vagy azok vezetőinek működése. "
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: melyik oldalra áll Irán?
|
1990. szeptember 28. péntek (MTI-Panoráma) - Ha az Öböl
menti válság eddigi szakaszában lehet nyertesről beszélni, akkor
csak egyetlen ország jöhet szóba: Irán. Teheránt Bagdad hozta
rendkivül kedvező helyzetbe. Szerepe egyik pillanatról a másikra
hihetetlenül felértékelődött, amikor Szaddám Huszein egy váratlan
diplomáciai húzással békejobbot nyújtott addigi ősellenségének.
Az iraki vezető Irán megnyerése érdekében azonnal lemondott mindarról, amiért nyolc évig hihetetlen véres háborút folytatott szomszédjával. Önmagában már ez is Teherán jelentős győzelmét hozta, de az igazi nyereséget más jelenti, az, hogy Irán a nemzetközi közösség kitaszított páriájából fontos potenciális szövetséges lett.
Ebben a helyzetben egyszerre reálisak lettek azok az iráni vágyak, hogy Teherán regionális nagyhatalom legyen. Bár az utóbbi időben mind többször hangzik el, hogy katonai erőszak alkalmazása nélkül Irakot nem lehet távozásra kényszeríteni Kuvaitból, a fegyveres összecsapást a legtöbben szeretnék elkerülni. Bagdad ellen egyetlen eszköz látszik hatékonynak, a teljes embargó, s ennek megvalósításához Irán elengedhetetlen. Másrészt az a gondolat is kezd mind konkrétabb formát ölteni, hogy az Öböl térségének legnagyobb országát be kell majd vonni bármilyen hosszú távú biztonsági rendszerbe.
Az arab-iráni biztonsági rend ötletét - nyugati diplomaták szerint - Moszkva és London egyaránt támogatja. Ezt látszik igazolni az, hogy Nagy-Britannia félretette minden eddigi fenntartását és bejelentette, hogy rendezi diplomáciai kapcsolatait Iránnal. Az iráni vezetés nagyon ügyesen igyekszik megnyerésének árát mind magasabbra emelni. Többször is elitélte Irakot az agresszió miatt, s állandóan hangsúlyozza, hogy végrehajtja az ENSZ Irak ellenes határozatait. Ugyanakkor szabályosan ,,szent háborút,, hirdetett az Öbölben felsorakozott nemzetközi erő gerincét alkotó amerikaiak ellen, s nem győz figyelmeztetni arra, hogy a válságot a térség országainak kell megoldaniuk, külső beavatkozás nélkül.
Éppen az iráni magatartásnak erre a kettőségére utalt Mihail Moiszejev tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari fönöke a The Washington Post című lapnak adott nyilatkozatában, amikor arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy ha most katonai konfliktus robbanna ki az Öbölben, akkor Irán Irak mellé állna, s ez a világháború veszélyét idézné fel. Ez a moszkvai jelzés egyértelmű, csakúgy mint az a másik, hogy a Szovjetunió a napokban korszerű Mig-29-es vadásszgépeket adott el Teheránnak.++++
Gózon István, MTI-Panoráma
1990. szeptember 28., péntek 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|