![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottság által szervezett ünnepségek a forradalom 34. évfordulóján
"Október 23-án az ,,Újra kedd,, Bizottság - a TIB védnöksége
alatt - talákozót tart a Műegyetem aulájában (12 órától várják a
vendégeket), majd a 14 órakor kezdődő megemlékezés után a résztvevők
együtt vonulnak a Bem szoborhoz. A megemlékezésen részt vesznek:
Mécs Imre, Marián István, Szilágyi Júlia."
SZER, Magyar Híradó:
MDF gondok
"... elmulasztotta feltárni az MDF teljes egészében azt a
katasztrofális örökséget, amelyet átvett a korábbi rendszertől. Nem
egészítette ki annak tudatosításával, hogy az elmúlt évben három
olyan esemény történt, amely egy jól működő közgazdaságot is nehéz
helyzetbe hozna: az olajválság, a KGST piac összeomlása és az
aszály. Ezzel a mulasztással nem zárta ki eleve sokak elképzelésében
azt a lehetőséget, hogy a demokrácia automatikusan és gyorsan a
gazdasági élet fellendülését is jelenti.
Ide tartozik, hogy a kormányzat nem alakított ki egyfajta
párbeszédet a társadalommal, nem találta meg a módját annak, hogy
megértesse vele intézkedései hátterét, értelmét. Az állandó
hivatkozás, a rokonszenvező sajtó hiányára még ha igaz is, inkább a
tehetetlenség jele, mint elfogadható magyarázat.
Szembeötlő, hogy milyen kiegyensúlyozatlan az egyes
minisztériumok vagy azok vezetőinek működése. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Románia bírálata
|
![](../img/spacer.gif)
Washington, 1989. január 19. (Amerika Hangja) - Románia az emberi jogok megsértése miatt a bírálatok kereszttűzébe került. A magyar és lengyel külügyminiszter közölte a bécsi utókonferencián résztvevő 35 állam képviselőivel, hogy kormányaik eltökélt szándéka a bécsi záróokmány minden egyes paragrafusának gyakorlati megvalósítása. Megjegyzéseik éles ellentétben álltak a román külügyminiszter szavaival. Totu ugyanis megismételte, Bukarest nem ért egyet a bécsi záróokmány egyes szakaszaival - nevezetesen -, a mozgás és vallásszabadságra vonatkozó kitételekkel. A svéd külügyminiszter azonban visszautasította azt a román fenyegetést, amely szerint Bukarest nem valósítja meg ezeket az előírásokat. Mint mondotta: - Egyértelműen le akarom szögezni, hogy a bécsi zárónyilatkozat egyhangú elfogadása azt jelenti: minden egyes előírás egyformán kötelező érvényű mind a 35 ország számára. Több nyugati és el nem kötelezett ország külügyminisztere, nyíltan és egyértelműen bírálta Románia emberi jogi magatartását, különösen az ellenvélemények elfojtását, a kisebbségekkel szembeni rossz bánásmódot, és a tömeges falurombolási tervet. A román külügyminiszter azonban ezeket visszautasította. A román politika befeketítésének, és a valóság eltorzításának nevezte. Különösen az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy saját magatartásbeli normáit akarja rákényszeríteni más államokra. Shultz külügyminiszter keddi felszólalásában kijelentette: - A gazdasági és emberi jogi helyzet ijesztő ütemben romlik Romániában. A román külügyminiszter azonban mintaként állította más nemzetek elé Bukarest politikáját. Mint mondotta: - Az ember csak azt kívánná, hogy a társadalmi problémák, a demokratikus szabadság, és az alapvető emberi jogok - beleértve a kisebbségek jogait is -, legalább ugyanolyan mértékben megoldásra kerüljenek más országokban, mint ahogy megoldásra kerültek Romániában. Románia nemzetiségi politikája áll a magyarországi bírálatok homlokterében is. Várkonyi Péter tegnapi, célzatos felszólalásában újra aláhúzta: - A bécsi záróokmány valamennyi résztvevőt a nemzetiségi kisebbségek védelmére kötelez. +++
1989. január 19., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|