 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottság által szervezett ünnepségek a forradalom 34. évfordulóján
"Október 23-án az ,,Újra kedd,, Bizottság - a TIB védnöksége
alatt - talákozót tart a Műegyetem aulájában (12 órától várják a
vendégeket), majd a 14 órakor kezdődő megemlékezés után a résztvevők
együtt vonulnak a Bem szoborhoz. A megemlékezésen részt vesznek:
Mécs Imre, Marián István, Szilágyi Júlia."
SZER, Magyar Híradó:
MDF gondok
"... elmulasztotta feltárni az MDF teljes egészében azt a
katasztrofális örökséget, amelyet átvett a korábbi rendszertől. Nem
egészítette ki annak tudatosításával, hogy az elmúlt évben három
olyan esemény történt, amely egy jól működő közgazdaságot is nehéz
helyzetbe hozna: az olajválság, a KGST piac összeomlása és az
aszály. Ezzel a mulasztással nem zárta ki eleve sokak elképzelésében
azt a lehetőséget, hogy a demokrácia automatikusan és gyorsan a
gazdasági élet fellendülését is jelenti.
Ide tartozik, hogy a kormányzat nem alakított ki egyfajta
párbeszédet a társadalommal, nem találta meg a módját annak, hogy
megértesse vele intézkedései hátterét, értelmét. Az állandó
hivatkozás, a rokonszenvező sajtó hiányára még ha igaz is, inkább a
tehetetlenség jele, mint elfogadható magyarázat.
Szembeötlő, hogy milyen kiegyensúlyozatlan az egyes
minisztériumok vagy azok vezetőinek működése. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (30. rész) Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon ------------
|
Kastélymúzeum igazgatója szerint az egyesülési, illetve a
gyülekezési jog törvénytervezetében tettenérhető egyfajta félelem,
ami miatt - kimondva vagy kimondatlanul - kettős mércével mér a
jogalkotó. A törvényjavaslat nem egységes kritériumok alapján
rendelkezik minden társadalmi szervezetről, amikor egyiküket kivonja
a szabályozás alól.
A törvénytervezetek országos vitájában nem egyszer
megfogalmazódott az a kívánság - folytatta -, hogy az egyesülési
törvényben szabályozzák a pártok működését, s ne alkossanak erre
külön ,,párttörvényt,,. A tervezet ezzel szemben most azt javasolja,
hogy egy külön törvény rendelkezzék e kérdésről. A képviselő ezzel
kapcsolatban határozottan leszögezte: az alulról építkező társadalom
valamennyi alapegysége csak egységes normatívák, illetve elbírálás
alapján működhet egészségesen. A képviselők pedig csak ennek
tudatában és ezt feltételezve szavazhatnak a beterjesztett
törvényjavaslatra. Annál is inkább, mivel a múltban már keserű
tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy hova vezet a különös
kiváltságokat élvező, szinte törvények feletti szervezet.
A képviselő kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezetek
túlszabályozottak, ami egyben kritikája is a jelenlegi
jogszabály-javaslatoknak. Ugyanakkor nem számolnak azzal, hogy a mai
magyar társadalomban nemcsak marxista, hanem idealista világnézetet
valló intézmények is léteznek. Ennek tudható be, hogy még az olyan,
egyébként korszerű megoldások - mint például a demokratikus
önkormányzat - sem alkalmazhatók minden egyesület esetében. A
törvényben ezért a többi között egyértelműen tisztázni kell az
egyházak, valamint a vallási jellegű egyesületek helyzetét. A
probléma lényege: ,,a törvényjavaslat szövegezői nem
sokszínűségében, hanem valamiféle szocialistának vélt egységben
fogták fel a társadalmat, s a törvényre akarnak bízni olyasmit, ami
nem arra tartozik.,, (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 18:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|