 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottság által szervezett ünnepségek a forradalom 34. évfordulóján
"Október 23-án az ,,Újra kedd,, Bizottság - a TIB védnöksége
alatt - talákozót tart a Műegyetem aulájában (12 órától várják a
vendégeket), majd a 14 órakor kezdődő megemlékezés után a résztvevők
együtt vonulnak a Bem szoborhoz. A megemlékezésen részt vesznek:
Mécs Imre, Marián István, Szilágyi Júlia."
SZER, Magyar Híradó:
MDF gondok
"... elmulasztotta feltárni az MDF teljes egészében azt a
katasztrofális örökséget, amelyet átvett a korábbi rendszertől. Nem
egészítette ki annak tudatosításával, hogy az elmúlt évben három
olyan esemény történt, amely egy jól működő közgazdaságot is nehéz
helyzetbe hozna: az olajválság, a KGST piac összeomlása és az
aszály. Ezzel a mulasztással nem zárta ki eleve sokak elképzelésében
azt a lehetőséget, hogy a demokrácia automatikusan és gyorsan a
gazdasági élet fellendülését is jelenti.
Ide tartozik, hogy a kormányzat nem alakított ki egyfajta
párbeszédet a társadalommal, nem találta meg a módját annak, hogy
megértesse vele intézkedései hátterét, értelmét. Az állandó
hivatkozás, a rokonszenvező sajtó hiányára még ha igaz is, inkább a
tehetetlenség jele, mint elfogadható magyarázat.
Szembeötlő, hogy milyen kiegyensúlyozatlan az egyes
minisztériumok vagy azok vezetőinek működése. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (15. rész)
|
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.), a
---------------------
hódmezővásárhelyi Hódiköt diszpécsere egyetértett azzal:
következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden
megengedett, amit nem tilt a törvény. Elmondotta, hogy a gyülekezési
törvény 1949 óta várat magára, a társadalmi vitákban sokan mégis
elsietettnek mondták törvényerőre emelését, s azt indítványozták,
hogy várni kellene vele az új Alkotmány megalkotásáig. Rámutatott,
hogy ez a vélemény vitatható, mert mind az egyesülési, mind a
gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, amit az új Alkotmány sem
korlátozhat vagy szűkíthet.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet a vitákat
követően előnyére változott. A javaslat most nagyobb bizalommal van
az állampolgárok iránt, s mindkét tervezet európai
összehasonlításban is megállja a helyét. Néhány esetben viszont még
felbukkan fölösleges magyarázkodás, részletezés. A politikai pártok
alapításával kapcsolatban a képviselőnő helyesebb megoldásnak vélte,
ha rájuk is az egyesülési törvény rendelkezései lettek volna
irányadóak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezetben szereplő, a
politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére,
gazdálkodására, valamint megszűnésére vonatkozó külön
törvénytervezet mielőbbi elkészítését, társadalmi vitára bocsátását
s törvényerőre emelését. Kiemelte azt is, nehezen betartható
megkötés az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások
jogainak és szabadságának sérelmével, hiszen a közterületen tartott
gyűlések, rendezvények természetüknél fogva mások mozgási
szabadságát korlátozzák. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|