 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottság által szervezett ünnepségek a forradalom 34. évfordulóján
"Október 23-án az ,,Újra kedd,, Bizottság - a TIB védnöksége
alatt - talákozót tart a Műegyetem aulájában (12 órától várják a
vendégeket), majd a 14 órakor kezdődő megemlékezés után a résztvevők
együtt vonulnak a Bem szoborhoz. A megemlékezésen részt vesznek:
Mécs Imre, Marián István, Szilágyi Júlia."
SZER, Magyar Híradó:
MDF gondok
"... elmulasztotta feltárni az MDF teljes egészében azt a
katasztrofális örökséget, amelyet átvett a korábbi rendszertől. Nem
egészítette ki annak tudatosításával, hogy az elmúlt évben három
olyan esemény történt, amely egy jól működő közgazdaságot is nehéz
helyzetbe hozna: az olajválság, a KGST piac összeomlása és az
aszály. Ezzel a mulasztással nem zárta ki eleve sokak elképzelésében
azt a lehetőséget, hogy a demokrácia automatikusan és gyorsan a
gazdasági élet fellendülését is jelenti.
Ide tartozik, hogy a kormányzat nem alakított ki egyfajta
párbeszédet a társadalommal, nem találta meg a módját annak, hogy
megértesse vele intézkedései hátterét, értelmét. Az állandó
hivatkozás, a rokonszenvező sajtó hiányára még ha igaz is, inkább a
tehetetlenség jele, mint elfogadható magyarázat.
Szembeötlő, hogy milyen kiegyensúlyozatlan az egyes
minisztériumok vagy azok vezetőinek működése. "
|
|
|
|
|
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (5. rész)
|
Szimbolikus értékű, hogy az e célok elérése érdekében tervezett
jogalkotási folyamat kezdetét ez a két, mindenképpen a legalapvetőbb
emberi szabadságjogok közé tartozó jog, az egyesülési és a
gyülekezési jog szabályozása jelenti.
A továbbiakban így folytatta: megújuló közéletünknek jelentős
eseménye volt a törvénytervezetek helyenként éles, de termékeny
társadalmi vitája. Aligha szorul bizonyításra - az Országgyűlés elé
eterjesztett törvényjavaslatok ismeretében -, hogy a társadalmi
vita tapasztalatait, eredményeit hasznosítottuk, a beterjesztett
törvényjavaslatok a társadalmi vitára bocsátott tervezetektől
jelentősen eltérnek. A társadalmi vita hatására egyszerűsödött, sőt
a benyújtott szöveghez képest a bizottsági viták alapján - ahogyan
ezt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt
javaslatok jelzik - tovább egyszerűsödött a szabályozás, konkrétabbá
és egyértelműbbé vált e két szabadságjog gyakorlásának lehetősége.
Úgy vélem, e két törvényjavaslat és előkészítésük demokratikus
módszere erősítheti a bizalmat, és elősegítheti a társadalmi
közmegegyezés kialakulását.
- Az egyesülési és a gyülekezési jog két olyan egymáshoz
szorosan kapcsolódó szabadságjog, amelynek szabályozása alapvetően
meghatározza az állampolgároknak a közéletben való részvételét,
szabályozásuk tartalma pedig a társadalom demokratizmusának fontos
mércéje. Az egyesülési jog és a gyülekezési jog az emberek
elidegeníthetetlen joga, amelyek demokratikus társadalomban csak
olyan ésszerű korlátozásoknak vethetők alá, amelyek a társadalom és
tagjai védelme érdekében szükségesek. Ebből következően a
szabályozás alapeszméje az, hogy e szabadságjogok sem tekinthetők
abszolút, vagyis korlátozhatatlan jognak, ám gyakorlásukat csak a
büntetőjog által védett érdekek, illetőleg mások jogai és szabadsága
korlátozhatja.
- Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat mindezekre
figyelemmel határozza meg e jog tartalmát, gyakorlásának módját,
garanciáit és törvényes korlátait. Általános végrehajtási jogszabály
alkotására vonatkozó felhatalmazás hiányában ezek a meghatározások
kizárólagosak, más jogszabályok által nem módosíthatók. A javaslat
terjedelme pedig azt mutatja, hogy az előkészítés során -
figyelemmel a társadalmi vitákra is - arra törekedtünk, hogy
elkerüljük a túlszabályozást, az egyesülési jog gyakorlásába való
indokolatlan állami beavatkozást. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|