|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Baranyai polgármesterek felhívása
"Mint falusi polgármesterek, a községek képviselőtestületeihez,
vezetőihez fordulunk, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, legyenek
partnereink abban, hogy Magyarországon falvakból induló
kezdeményezéssel és építkezéssel hozzuk létre a falvak érdekvédelmi
szervezetét."
Amerika Hangja:
A Magyar Köztársaságról
"Tulajdonképpen ami feltűnik, a szabadság nyomában nem egy
felszabadult érzés, felszabadult hangulat tapasztalható, hanem
bizonyos fokú nyomott hangulat, pesszimizmus, kétkedés a jövővel
szemben, ami őszintén szólva nagyon meglep, tudniillik ha
végeredményben az ember felszabadul, akkor a szabadságot valahogy
élveznie kéne tudni, de egyelőre ez a felszabadultság, ez a
magyarokra jellemző vidámság, hangulat valahogy nem üt át a Lajta
túlsó partján."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (1. rész)
|
1990. október 15., hétfő - A Magyar Szocialista Párt
megüresedett képviselői helyeinek betöltésével kezdte meg 15 óra
után néhány perccel hétfői munkanapját az Országgyűlés. A plenáris
ülésen Szabad György házelnök bejelentette: az MSZP Tabajdi Csabát
és Suchman Tamást jelölte a képviselői székekbe. A Mentelmi és
Összeférhetetlenségi, valamint a Választási és Mandátumvizsgáló
Bizottság megvizsgálta a képviselők megbízólevelét, amelyről a
törvényhozó testület jelentést hallgatott meg. A házelnök indítványa
alapján az Országgyűlés igazolta az új szocialista párti képviselők
mandátumát; Tabajdi Csaba és Suchman Tamás elfoglalta helyét a
parlament széksoraiban.
Ezt követően Szabad György bejelentette: a kormány benyújtotta a büntető jogszabályok módosításáról, a helyi bíróságok létesítéséről, valamint az illetékekről szóló törvényjavaslatot, majd felkérte az illetékes bizottságokat, hogy tárgyalják meg az előterjesztéseket. Ugyancsak bejelentette, hogy a kormány sürgős tárgyalást kérve benyújtotta az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet várhatóan keddi munkanapján tárgyalhat meg a testület.
Ugyancsak a plenáris ülés napirendjének előterjesztése előtt Szabad György házelnök ismertette személyes állásfoglalását néhány, a törvényhozás munkájával kapcsolatos, s a közvéleményt élénken foglalkoztató témával összefüggésben. Leszögezte: a magyar demokratikus jogállam kiteljesedésének újabb állomásaként megtartott önkormányzati választások eredményei azt mutatják, hogy erősödtek demokráciánk pluralista vonásai, növekedett a közéletben szerephez jutó párton kívüliek aránya. Ez a pluralizmus azonban a felelősség fokozott megosztásával jár együtt, s a megválasztottaknak azért kell dolgozniuk, hogy mindenki otthon érezze magát e hazában. Kijelentette: mindebben a legnagyobb felelőssége az Országgyűlésnek van, amelynek mindenképpen méltónak kell lennie történelmi feladatához. A parlamenti munka szünetében azonban sötét árny vetődött a törvényhozásra a szeptember 18-i ülésen elhangzott bekiabálás fejleményeként. Az ügyben ügyészi vizsgálatot rendeltek el, amelynek eredménye az elmúlt napokban nyilvánosságot kapott, s amely szerint ,,Hordót a szónoknak ,, szöveg hangzott el. Mindennek nyomán indokolt, hogy a bekiabálás ügyével a továbbiakban ne foglalkozzék az Országgyűlés, amely törvényalkotó testület, nem nyomozó hatóság - hangsúlyozta Szabad György. (folyt.köv.)
1990. október 15., hétfő 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (2. rész)
|
Az ügy tanulságainak levonásaként elmondta: a viták során kerülni kell minden alantas indulatgerjesztést, gúnyolódást, lejáratást, s megengedhetetlen, hogy a kocsma vagy a kabaré kiszólásai, magatartási formái helyet kapjanak az Országgyűlésben, e legmagasabb fórumon.
A továbbiakban elmondta: jól haladnak az új házszabályok munkálatai, s a Házbizottság tevékenységének is köszönhetően várhatóan még ősszel a plénum elé kerülnek. Utalt arra, hogy a parlamenti incidensnek volt egy olyan járulékos mozzanata is, amely szerint az ügy kapcsán megnyilatkozó valamennyi országgyűlési tényező felhasználta az alkalmat arra, hogy elhatárolja magát az antiszemitizmustól, elítélje azt, s hitet tegyen amellett, hogy érvényesíteni kell az emberi, a polgári és a politikai jogokat, összefüggésben az alkotmányossággal és a művelt világ legmagasabb szinten kifejezett követelményeivel.
Az Országgyűlés elnöke végül megállapította: a testület megmutatta, hogy képes megfelelni feladatának, hiszen működése első öt hónapjában 79 jogszabályt alkotott - ebből 16 volt új törvény, 31 törvénymódosítás és 32 kisebb-nagyobb országgyűlési határozat. Kijelentette: mindenkinek joga van eltérő, különböző nézeteket hangoztatni, bírálni, kezdeményezni, de az Országgyűlés elhivatottságát a törvényalkotásra ne kérdőjelezze meg senki sem az Országházban, sem azon kivül, aki alkotmányos közéletet akar Magyarországon.
Szabad György szavait követően kért szót Gál Zoltán (MSZP), aki arra hívta fel a figyelmet: a kormányzat és a törvényhozás egészének át kell gondolnia teendőit. A magyar gazdaságot hátrányosan érintő tényezőkre - így az öbölbeli válságra, a szovjet szállítások akadozására - hivatkozva halaszthatatlannak vélte, hogy a törvényhozás mielőbb hozzákezdjen a gazdasági törvények tárgyalásához.
Ezzel azonban még korántsem értek véget a napirend előtti felszólalások, hiszen a Szabad György által is vázolt ,,hordóüggyel,, kapcsolatosan szinte valamennyi frakcióból sorra jelezték hozzászólási szándékukat a képviselők. (folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (3. rész)
|
Csengey Dénes az MDF frakció álláspontját tolmácsolva arra szólította fel mind a parlamenti pártokat, mind a parlamenten kívüli politikai erőket, hogy együttesen kezdeményezzenek vizsgálatot annak felderítésére: valóban véletlen félrehallás vagy tudatos rágalmazás húzódik meg a botrányossá duzzadt ,,hordó-ügy,, mögött. A képviselő azért is követelte a vizsgálatot , mert - mint hangsúlyozta - e botrány külföldön is rossz fényben tüntette fel a magyar törvényhozást, s végső soron Magyarországot, a magyar népet is hátrányosan érintheti. Hangsúlyozva, hogy a parlamentnek nincs bűntudata ebben az ügyben, mindehhez hozzáfűzte: az antiszemitizmus nagy bűn, de legalább ilyen mértékű bűn az antiszemitizmus megalapozatlan vádja.
Csengey Dénes vélekedéséhez csatlakozott az MDF padsoraiból egy másik képviselő, G. Nagyné Maczó Ágnes is, aki azonban azzal a nem kis meglepetést keltő kijelentéssel is kiegészítette a korábban elmondottakat, hogy jelenleg magyarellenes politika folyik az országban. A képviselőnő éppen ezért amellett érvelt: ha a kisebbségi jogokat védeni kell, akkor a többség is jogot formálhat hasonló oltalomra. A ,,hordó-ügyet,, is ,,súlyos magyarellenes provokációként,, aposztrofálta az MDF-es képviselőnő, s több parlamenti tisztségviselőt - köztük Szabad György elnököt és Dornbach Alajos alelnököt - arra szólított fel, hogy az ügyben korábban tett nyilatkozataik miatt kövessék meg a törvényhozást.
Erre reflektálva Szabad György pontosan felidézte az eseményeket a szeptember 24-i vádemeléstől kezdve a legfőbb ügyész múlt hét végén közzétett vizsgálati jelentéséig. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a vádemelést követő napon a Parlament rendelkezésére álló hangfelvételt megvizsgálta egy bizottság, s ennek eredményeiről számolt be - e vizsgálat jegyzőkönyvét idézve - egy szeptember 28-i sajtótájékoztatón ő maga is.
Szabad György határozottan leszögezte: egészen október 2-ig senki nem állt elő újabb felvétellel, márpedig az Országgyűlés tisztikara nem tussolhatta el az ügyet, nem hallgathatott a vádemelést követően kialakult szituációban. Immár kifejezetten Maczó Ágneshez intézve szavait, mintegy a képviselőnő ,,bocsánatkérési,, felszólítására válaszolva kijelentette: az üggyel kapcsolatban további nyilatkozatot csak hatósági felszólításra hajlandó tenni. (folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (4. rész)
|
A ,,hordó-ügy,, feletti vitában - melynek során mind a kisgazdapárti, mind a kereszténydemokrata frakció csatlakozott az MDF újabb vizsgálati kezdeményezéséhez - végül is visszhangtalan maradt egy másik javaslat, mégpedig az SZDSZ-es Kőszeg Ferencé, aki azt vetette fel: jelentkezzen végre az a képviselő, aki az ominózus ülésnapon a ,,Hordót a szónoknak ,, közbekiabálást elkövette. Erre azonban - csakúgy, miként a polémia eddig eltelt heteiben - most sem került sor.
Még mindig napirend előtt kért szót egy másik témában Jakab Róbertné (MSZP), aki a magyarországi nemzetiségek érdekképviseletének hiányosságait feszegette. Mint mondotta: a kormány nem sokat tett a hazai kisebbségek ügyében, s mindmáig nem épült ki Magyarországon a nemzetiségi intézményrendszer. Felidézte azt a tíz nappal ezelőtti szlovákiai megmozdulást, ahol kifejezetten az ottani magyar kisebbséget fenyegető jelszavak és kitételek hangzottak el.
Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár erre válaszolva elmondta: az elmúlt hetekben kétszer kértek találkozót a Matica Slovenska szervezet vezetőitől, ám ez a megkeresésük eredményetelen maradt. Az államtitkár - hangsúlyozva abbeli meggyőződését, hogy a nemzetiségek ügyében nem lehet a reciprocitás alapján megoldást remélni - kifejtette: a kormány készül a hazai nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezésére, mégpedig oly módon, hogy a kisebbségek képviselői ne véletlenszerűen, hanem szervezetten ott legyenek a magyar törvényhozásban.
Ezt követően - immár a napirend szerinti tárgyalást megkezdve - a képviselők rátértek a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslatra. (folyt. köv.)
1990. október 15., hétfő 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (5. rész)
|
Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár ezután előterjesztette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslatot, amely - miként hangsúlyozta - a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, valamint a versenytársak és a fogyasztók érdekeit hivatott védeni. A tisztességes üzleti etikán alapulva szabályozza az ország területén folytatott gazdasági tevékenységet, s - megítélése szerint - messzemenően biztosítani tudja az alakuló piac zavartalan működését. Ennek megfelelően a törvényjavaslat - pótolva a korábbi ez irányú jogszabályok adósságát - kitér a versenykorlátozás tilalmának részletes kibontására, a gazdasági erőfölény fogalmára, s külön szabályozza a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozók szervezeti egyesülését. A versenyfelügyeleti feladatok ellátására pedig Gazdasági Versenyhivatal létrehozását írja elő.
A törvényjavaslat felett nyitott általános vitában valamennyi felszólaló elismerően nyilatkozott a dokumentumról, ugyanakkor számos kritikát is megfogalmaztak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az igen nagy hatalomkörrel rendelkező versenyhivatal a tervezet szerint a kormány s nem a Parlament felügyelete alatt állna. Jóllehet programjában az MDF is ez utóbbi szükségességét hangoztatta. Szalay Gábor (SZDSZ) megfogalmazása szerint a törvénytervezet olyan ,,két-három számmal nagyobb kabát, amelybe remélhető, hogy majdan belenövünk,,; tartalma ugyanis messze előtte jár jelenlegi piaci viszonyainknak. Zsebők Lajos MDF-es honatya ugyancsak úgy ítélte meg: a törvény a jövőt szabályozza. Hiányolta a jelenlegi, illetőleg az épülőfélben lévő piac szereplőire, megnyilvánulásaira vonatkozó utalásokat. A szocialista párti Pál László szintén a jelenlegi és a javaslatban szabályozandó piac közti különbséget húzta alá azzal: megítélésük szerint csak tendenciájában lehet érvényesíteni e törvényt. Kósa Lajos (Fidesz) azt emelte ki: az ilyen jellegű versenytörvények világszerte folyamatosan változnak, a piac újabb és újabb igényeihez igazodnak. Ennek megfelelően kiindulópontnak kell tekinteni a honatyák előtt fekvő dokumentumot.
Rott Nándor (KDNP) ugyancsak elismerően szólt a törvényjavaslatról, de a monopolhelyzettel kapcsolatosan súlyos hiányosságának vélte, hogy egyfelől szigorúan korlátozza a vállalatok egyesülését, azt azonban nem gátolja meg, hogy egyetlen vállalat monopolhelyzetre tegyen szert, miként nem rendelkezik a már monopolhelyzetben lévő cégekről sem. (folyt.köv.)
1990. október 15., hétfő 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (6. rész)
|
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját szombaton folytatja az Országgyűlés. A keddi ülésnapon először a honvédelemről szóló törvény szerepel a plenáris ülés napirendjén, majd interpellációkat és kérdéseket hallgatnak meg a képviselők. (MTI)
1990. október 15., hétfő 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|