Rendszerváltás és az MTI

	Felcím: Hogyan kezdjünk hozzá? Főcím: Az önkormányzatok első lépései
Budapet, 1990. október 16. Kedd (MTI-Press) Az ország mintegy 3000 településén megválasztottuk az új önkormányzatokat. Ahol már az első forduló sikeres volt, talán már a képviselőtestületek alakuló ülésén is túl vannak, másutt erre mégcsak ezután kerül sor. Mindenesetre ezekben a napokban egy országos méretű tanulási folyamat indul el, amelynek során mind az új önkormányzatok képviselőinek, mind az állampolgárok millióinak meg kell ismerkedniük az önkormányzati törvény hatálybalépésével megteremtődő új intézményekkel és lehetőségekkel. Dr. Fürcht Pállal, a BM önkormányzati főosztályának helyettes vezetőjével beszélgettünk az önkormányzatok első várható lépéseiről. - Országszerte megválasztották a képviselőtestületek tagjait, a 10 000-nél kevesebb lakosú településeken pedig közvetlen módon a polgármestereket is. Az önkormányzati törvény alapján 15 napon belül meg kell tartani az alakuló üléseket. Ahol már van polgármeser, ott ő hívja össze, ám mindenképpen segítséget nyújt az előkészítésben a még hivatalban lévő vb-titkár. Az alakuló ülést a legidősebb képviselő vezeti, mind korelnök. Már az első alkalommal több fontos kérdésben kell dönteni. Az 5 000-nél kevesebb lakosú helyeken például ekkor határozza meg a testület, hogy a polgármester főállású lesz vagy társadalmi megbízatásban végzi feladatát, illetve hogy mennyi fizetést kap. A korelnök előtt tesz esküt a polgármester, és ezt követően átveheti az ülés vezetését. Célszerű már ekkor kiírni a pályázatot a jegyző személyére - melyet ingyenesen közzéteszünk a Belügyi Közlönyben -, és érdemes felállítani egy bizottságot is a szervezeti és működési szabályzat tervezetének elkészítésére. A községekben választani kell három tagot - elektort -, akik egy körzetenként összehívott ülésen kijelölik a megyei közgyűlés küldötteit. - Az alakuló ülés megszervezésén kívül melyek a legsürgetőbb teendők? - Számba kell venni a közeljövő feladatait, ezek közül talán a legfontosabb a település helyzetének áttekintése, mit is örököltek egyáltalán. Feltétlenül meg kell ismerkedni az év hátralevő részének pénzügyi lehetőségeivel. (folyt.) 1990. október 16., kedd 11:17
Vissza »

	Önkormányzatok 2. rész
Az önkormányzati választást megelőzően mintegy 600 közös tanácsunk volt, és ezekhez mintegy 1 500 nem székhely társközség kapcsolódott. Most minden községben önálló képviselőtestület jött létre és saját polgármestert választottak maguknak. Az igazgatási feladatok megoldása azonban a jövőben sem történik minden községben önállóan. Lehetőség van arra, hogy az 1 000 lakosnál kisebb települések a velük szomszédos községekkel úgynevezett körjegyzőségeket alakítsanak. Ez természetesen nem csorbítja az egyes települések önállóságát, sőt, ha tudnak és akarnak, saját jegyzőt is tarthatnak. Az előző megoldás egyik előnye, hogy a körjegyző fizetését a központi költségvetés fedezi. Ennek előkészítése azonban nagyon kényes dolog, jó, ha a polgármesterek egyeztető megbeszélést tartanak, ahol saját testületük álláspontját képviselve megegyeznek a körjegyzőség székhelyéről és arról, hogy mely községek tartoznak majd hozzá. Ezt követően az érintett testületek együttes ülésen köthetik meg a végleges megállapodást. Elképzelhetők a társulásnak további formái: lehet csupán egyes igazgatási ügyekben összefogni, vagy néhány intézményt közösen működtetni. - Mi a helyzet az egyesített községekkel? - Ezek ma nem önálló községek, mert csatolták vagy egyesítették őket szomszédos községekkel, városokkal. Ezzel megszűnt önállóságuk, településrészekké váltak, nevüket is elveszítve. Döntő többségüknél harmonikus volt a fejlődés, így az ott élő polgároknak nem okoz gondot az egyesülés. Ahol viszont ma is kényesnek érzik az egyesítést és vissza kívánják önállóságukat, az új önkormányzati törvény erre is lehetőséget ad. Esetükben helyi népszavazás rendelhető el, ha a jogszabályban rögzített megfelelő számú polgár kéri ezt, és a település eleget tud tenni az önálló községgé válás alapvető tárgyi feltételeinek. A szétváláson kívül van megoldás arra is, hogy a sajátságos érdekeket képviselő területek úgynevezett településrészi önkormányzatot kapjanak. Ez esetben a képviselőtestület jogokat és az ehhez járó anyagiakat bocsájthat a településrészi önkormányzat rendelkezésére. - Hogy alakul át a volt tanácsok belső szervezete? (folyt.) 1990. október 16., kedd 11:18
Vissza »

	Önkormányzatok 3. rész
- Az önkormányzati törvény a belső szervezet kiépítését valóban saját ügynek tekinti, ezért csupán kevés jogszabály rendelkezik erről. Többek között ezt a belső szervezeti felépítést kell például rögzíteni a testület által megszövegezett szervezeti és működési szabályzatban. Ennek elkészítéséhez egyébként a Belügyminisztérium módszertani segédanyagot készített, ami azonban semmiképpen nem tekinthető olyan mintának, amelybe egyszerűen csak be kell helyettesíteni a település sajátosságait. A tanácsi szervezet helyébe egységes polgármesteri hivatal lép, amelyet a polgármester irányít és a jegyző vezet. Végig kell gondolniuk a testületeknek, hogy akarnak-e alpolgármestert, bár egy ilyen funkcióra - akár társadalmi megbizatásban - szüksége lehet a legkisebb községnek is, hiszen bármikor felmerülhet, hogy a polgármestert helyettesíteni kell. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy a legerősebb párt adja a polgármestert, míg a második helyre szorult párté az alpolgármesteri szék. Ahogy a méretek növekednek, egyre sokoldalúbb belső szervezetben kell gondolkodni. Ezt a célt szolgálják a bizottságok, amelyek közül egyet mindenütt kötelező létrehozni, ez pedig a pénzügyi ellenőrző bizottság. Bizottság alakítható bármely terület felügyeletére, összefogására, melynek élén tanácsnok - egy e feladattal megbízott képvselő - áll. A bizottságok alkalmasak arra is, hogy az egyes témakörökben érintett intézmények, helyi társadalmi szervezetek és állampolgárok széles köre bevonható legyen a döntésekbe. A bizottságokban ugyanis nem csak testületi tagok vehetnek részt, a kikötés csupán annyi, hogy a képviselőknek kell többségben lenniük. Körülbelül az év végéig érdemes a belső szervezeti felépítésen gondolkodni, ugyanis ma még nem dönthető el sok minden. Meg kell ugyanis még születnie több olyan jogszabálynak, amely meghatározza majd az összes önkormányzati és államigazgatási feladatot és hatáskört. (MTI-Press) L. 1990. október 16., kedd 11:18
Vissza »