|
|
 |
|
 |
- EGK és Közép-Európa - 1. folyt.
|
Az Európai Parlament és a brüsszeli bizottság egyaránt kizártnak
tartja, hogy a jelenleg 12 tagállamból és 341 millió emberből álló
Európai Közösséget kibővítsék, legalábbis addig, amíg az 1993.
január 1-jével érvénybe lévő belhatároktól mentes európai belpiac
helyzete nem szilárdult meg.
Ez a gazdasági unió megvalósítás olyan nagy feladatot jelent a
12 tagállam számára, hogy egyelőre szó sem lehet további tagállamok
felvételéről. Az átmeneti megoldás tehát csak az említett
országokkal köthető társulási szerződések lehetnek. Ugyanis már ma
elég nehéznek látszik annak megoldása, hogy Ausztria felvételét
1996-97-ig elhalogassák, miután Bécs több mint egy évvel ezelőtt
formálisan is megkérvényezte felvételét az Európai Közösségbe.
Mindezek ellenére vitathatatlan, hogy a Közösség más európai
demokratikus államok előtt is nyitva áll. Vita tárgyát csak a
tagfelvétel időpontja képezheti. Az Európai Közösség ugyanis
egyszerűen kormányozhatatlanná válna, ha idő előtt immár negyedszer
bővítenék ki anélkül, hogy megszilárdítanák vezető szerveinek
hatákonyságát és cselekvőképességét.
Jacques Delors, a Közösség bizottságának elnöke szerint éppen
ezért egyetlen államnak sem válhatna hasznára egy olyan Európai
Közösség, amelynek nincsenek megfelelő parlamenti ellenőrző szervei.
Ezt elsősorban Európa keleti részének új demokráciái sem várhatják
el.
A brüsszeli bizottság az elmúlt héten meghatalmazottakat küldött
Varsóba és Prágába. A budapesti kormánnyal szintén felveszik a
tárgyalásokat. Már az eddigi kapcsolatok megmutatták, hogy mi lesz a
döntő. Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának a
lehető legrövidebb időn belül lehetővé kell tenni az Európai
Közösség adta lehetősegek kihasználását. (folyt.)
1990. október 15., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|