|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF képviselőcsoportjainak közleménye
"A ,,hordó-ügy,, kapcsán a magyar Parlamentet és ezen belül a
kormánypártokat ért rágalomhadjárat szervesen kapcsolódik ahhoz az
általános politikai kampányhoz, amelynek célja az új rendszer és a
kormányzat életképességének kétsébevonása, egyik eredménye pedig az
önkormányzati választásoktól való nagy mértékű távolmaradás. Az anarchia és a felelőtlenség nem egyenlő a demokráciával. Mi
valódi, felelős demokráciát akarunk."
SZER, Magyar híradó:
Hordó-ügy
"A Legfőbb
Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés
szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak
" bekiabálás
hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján
feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak
".
Nem ugyanaz. "
|
|
|
|
|
|
|
MSZOSZ szövetségi tanácsülés (1. rész)
|
1990. október 16., kedd - Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa keddi
ülésén értékelte a nyáron indított - az érdekegyeztetésre, a
privatizációra vonatkozó - aláírásgyűjtési akciót. A 150 ezer
aláírás nem túl sok a szakszervezeti tagok látszámához viszonyítva,
de az akció arra jó volt, hogy a kormány jobban figyelembe vegye a
munkavállalói érdekeket. Az aláírások kezdeményezésekor sem a
Parlament, sem a kormány nem tartotta szükségesnek, hogy az
érdekképviseletekkel, így a szakszervezetekkel folytatott
tárgyalások útján törekedjen a társadalmi konszenzus megteremtésére.
A párbeszéd, a tárgyalások kikényszerítése érdekében döntött úgy az
MSZOSZ, hogy a népszavazás kezdeményezésére is alapul szolgáló
aláírásgyűjtést indít. Világosan kimondták viszont, nem akarnak
minden áron népszavazást, hanem tárgyalásokat. Az ülésen utaltak
arra, hogy a Parlament az akció indulásakor törvénnyel tiltotta meg
a munkahelyeken - a szakszervezetek természetes terepén - az
aláírásgyűjtést. Ezzel is indokolható a viszonylag kevés számú
aláírás.
A tanácsülésen elfogadott állásfoglalás az aláírásgyűjtő akció eredményeként nyugtázza, hogy a munkavállalói érdekek is megjelenhettek a társadalmi, gazdasági átalakulás folyamatában. Létrejött az Érdekegyeztető Tanács, vezetői szinten tárgyalt az MSZOSZ a kormánnyal. Megkezdődtek a viták a privatizációs munkavállalói érdekek érvényesítéséről. Így már nagyobb a lehetőség arra, hogy a szociális piacgazdaságban természetesnek számító érdekegyeztetést hozzanak létre Magyarországon is. Azaz a munkavállalók ne csak szenvedő alanyai, de részesei és haszonélvezői is legyenek a társadalmi, gazdasági változásoknak.
Foglalkoztak az érdekegyeztetés jogi szabályozásával is. Megállapították:: alapvető igény, hogy a jog eszközeivel egyhítsék a munkavállalók gazdasági alávetettségét. Az MSZOSZ szakértői részletes javaslatot dolgoztak ki az általános rendelkezésekre, a munkavállalók kollektív jogaira. Így például szükségesnek tartják az üzemi (alkalmazotti) bizottságok létrehozásának, az információhoz jutásnak, a tisztségviselők védelmének jogi garanciáit. Az üzemi bizottságok fenntartása a tervezet szerint a munkáltatókat terhelné. A munkáltatók biztosítanák a tisztségviselők képzési költségeit is. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|