Rendszerváltás és az MTI

	Hordó-ügy
--------- München, 1990. október 12. (SZER, Magyar híradó) - A Legfőbb Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak " bekiabálás hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak ". Nem ugyanaz. Lengyel Szaniszló kommentálja az ügyet: - Ha nem józanítana ki a mögöttes indulatok hevessége, kézlegyintéssel lehetene elintézni ezt a tyúkpört. De nem az. A vád érthető aggodalmat váltott ki jónéhány emberből, akik az állítólagos kijelentésben újabb bizonyítékát vélték felfedezni az országban létező kisebbségellenes hangulatnak. Nyugtalanította azokat is, akik féltik a zsenge magyar demokráciát a műveletlen, gyakorlatlan és az érzelmeiknek szabad folyást engedő politikusoktól, illetve felelőletlen megnyilvánulásaik káros külföldi visszhangjától. Nos, mint a Legfőbb Ügyészség vizsgálata kiderítette: ezúttal a felelőtlen sajtótól kellett - kell - félteni ezt a demokráciát. Önkormányzati választások előtt, pártpolitikai összecsapásoktól szikrázó légkörben ugyanis nagyfokú felelőtlenség olyan értesülést világgá röpíteni, amelynek valódiságát nem ellenőrizték kellőképpen és amely alkalmas a feszültség kiélezésére. Arról nem is beszélve, hogy az ügy, illetve a vélt ügy mind a politikusok, mind a közvélemény figyelmét elterelte égetően sürgős, húsba vágó problémák megoldásáról, gyanakvó légkört teremtett az Országgyűlésben és ártott az ország jó hírének. A Legfőbb Ügyészséget elismerés illeti a vizsgálat gyors és határozott lefolytatásáért, de az eredmény közzétételénél nem állhat meg. A felbolygatott kedélyek lecsillapítása a közcsend és a közjó érdekében annak kiderítésére is fel kell kérni, hogy kit terhel a felelősség ezért a kínos, ártalmas és szükségtelen incidensért. (folyt.) 1990. október 12., péntek
Vissza »

	- Hordó-ügy - 1. folyt.
- Budapesti tudósítónk megkérdezte Kónya Imrét, az MDF frakcióvezetőjét, Dornbach Alajost, az Országgyűlés alelnökét és a Kurír című laptól Szűcs Gábort. Baráth Edina összeállítását hallják: - Kónya Imrét, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetőjét kérdeztem, hogy az ügyészi vizsgálat eredménye után mi a véleménye erről az egész ügyről? - Ugyanaz, mint az ügyészi vizsgálatot megelőzően. Ugyanis én kezdettől fogva biztos voltam abban, hogy rágalom, hogy a magyar parlamentben ilyen elhangzott. Ezt annál is inkább tudhattam, hiszen én is itt voltam és nyilván hallanom kellett volna. Arról nem beszélve, hogy egy hétig nem jött elő semmi és akkor egyszer csak megjelen a Kurír a hírrel. Ugyanakkor azonban az a véleményünk - és ezt irányadónak tarjuk-, hogy az Ügyészség önállóan és minden befolyástól mentesen kell, hogy a tevékenységét kifejtse, ezért nem szólaltunk meg eddig ebben az ügyben. Most azonban nyilvánosságra hoztuk állásfoglalásunkat. A frakció elnöksége megtárgyalta a kérdést, felháborítónak tartja és visszautasítja azt a rágalomhadjáratot, ami elindult a magyar parlament ellen az ügy kapcsán és igényli és követeli, hogy most már - miután tisztázódott hitelt érdemlően, objektív ügyészi szervek által az, hogy mi hangzott el magyar parlamentben annak idején - induljon vizsgálat annak tisztázására, hogy akik ezt az egész rágalomhadjáratot elindították, felkapták és lefolytatták a magyar parlament ellen, azok vajon jóhiszeműen, vagy rosszhiszeműen jártak el és amennyiben ez a vizsgálat olyan eredményre vezet, akkor büntetőjogilag vonják felelősségre azokat, akik felelősek. Tudniillik itt arról van szó, hogy a kormányt támadni lehet, de az egész országot bemocskolni a külföld előtt senkinek nincs joga és ez ellen tiltakozunk. (folyt.) 1990. október 12., péntek
Vissza »

	- Hordó-ügy - 2. folyt.
Úgy gondoljuk, hogy ez az egész akció szervesen illeszkedik abba a polikai hadjáratba, aminek célja az, hogy az országban bizonytalanságot, nyugtalanságot keltsen és aminek egyik eredménye az, hogy az emberek nem mentek el választani. Remélem, hogy az emberek értenek ebből és végül is el fognak menni választani, mert nem ülnek fel semmiféle provokációnak. - Dornbach Alajost, a szabaddemokraták képviselőjét kérdezem, mi a véleménye az ügyészi vizsgálat után erről az egész hordó-ügyről? - Nagyon boldog lennék, hogyha ez az egész kérdés ilyen happy end-del zárható. Engem a szakvélemény szakmailag azért nem tud meggyőzni, mert én nem tudok állást foglalni, nem tudom megítélni, hogy a szakvélemény helyes-e, vagy sem. Egy jogász számára minden szakvéleménnyel szemben megfogalmazódhatnak kételyek. Bennem nem fogalmazódik meg, mert nem értek hozzá. Számomra az jelentené a megoldást emberileg - de ez nem azt jelenti, hogy én szükségesnek tartok további vizsgálatot - az lenne a megnyugtató, ha jelentkezne az a képviselő, vagy parlamenti dolgozó, vagy a teremben tartózkodó vendég, aki az állítólagos "hordót a szónoknak " kijelentést tette. Szinte érthetetlen számomra, hogy ez az ember miért nem jelentkezik, mert ez minden kételyt eloszlatna, mert azonosítható lenne. - Szűcs Gábort, a Kurír elnökét kérdezem, aki itt volt a sajtótájékoztatón: az ügyészi vizsgálat eredményét hallva mi a véleménye arról? Sokakban az fog felmerülni, hogy ez az egész hordó-ügy reklám volt a Kurírnak. Kérdésem az, hogy nem veszélyes-e egy ilyen reklám egy újságnak? (folyt.) 1990. október 12., péntek
Vissza »

	- Hordó-ügy - 3. folyt.
- Én remélem, hogy nem fognak minket azzal vádolni, hogy öncélú reklámként indítottuk el ezt az ügyet. Én úgy gondolom, hogy azon a vasárnapon, amikor kaptunk egy pécsi olvasótól egy kazettát, a Kurírnak nagyjából két választása volt: eldobni a kazettát a szemétbe és úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, vagy pedig élni azzal a lehetőségével, azzal a jogosítványával, amiért létrehozták, tudniillik, hogy hírt kell adjon mindenről. Mi ezt az utóbbi megoldást választottuk. A szerkesztőség úgy hallotta arról a kazettáról, hogy ez a bekiabálás hangzott el. Én nem hiszem, hogy innentől kellene a problémát megggondolni. Én sokkal veszélyesebbnek tartanám azt, hogy bármilyen vélhetően valós politikai ok miatt valaki elhallagasson bármit. Én a tisztázást sokkal fontosabbnak tartom, mint a magyarázatokat. Ez már a manipuláció mezőnyébe tartozik, amikor méricskélünk, hogy hírt adjuk-e valamiről, ne adjunk hírt, mennyire adjunk hírt, ki mit ért egy híren és mennyire befolyásol valamit? Én azt hiszem, hogy egy újságnak az eseményeket kell követnie és mindenről mindig időben kell tájékoztatatást adnia. +++ 1990. október 12., péntek
Vissza »