 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF képviselőcsoportjainak közleménye
"A ,,hordó-ügy,, kapcsán a magyar Parlamentet és ezen belül a
kormánypártokat ért rágalomhadjárat szervesen kapcsolódik ahhoz az
általános politikai kampányhoz, amelynek célja az új rendszer és a
kormányzat életképességének kétsébevonása, egyik eredménye pedig az
önkormányzati választásoktól való nagy mértékű távolmaradás. Az anarchia és a felelőtlenség nem egyenlő a demokráciával. Mi
valódi, felelős demokráciát akarunk."
SZER, Magyar híradó:
Hordó-ügy
"A Legfőbb
Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés
szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak
" bekiabálás
hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján
feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak
".
Nem ugyanaz. "
|
|
|
|
|
|
 |
Felhívás a magyar társadalomhoz (1. rész)
(OS)
|
1990. október 12., péntek - 1990. október 14-én - a nyilas
hatalomátvétel évfordulóját megelőző napon - emlékművet avatunk.
,,,Emlékül azoknak a magyaroknak, akik 1944-45 telén a nyilas
rémuralom áldozatául estek.,, Mint az emlékműavatás társadalmi
bizottságának tagjai, kötelességünknek érezzük, hogy megosszuk
érzéseinket és gondolatainkat az idehaza és a nagyvilágban
szétszórtan élő minden magyarral.
A magyar társadalom új élete formálásakor kettős próbatétel
előtt áll. Egy szebb és boldogabb jövendő érdekében szilárd alapokat
kell teremtenie egy demokratikus közélet és közjogi viszonyok
kialakításához, valamint meg kell tisztítania a közgondolkodást a
közeli és távolabbi múlt minden gyanús illúziójától, avagy az
agyonhallgatás bénító görcseitől.
Jó lélekkel alkotni csak úgy lehet, ha az embernek tiszta a
lelkiismerete, s ez vonatkozik társadalmunk egészére, nemcsak az
egyénre. Sok százezer zsidó honfitársunk kirekesztése a
nemzettestből, kiforgatása minden javaiból, megalázása emberi
méltóságában, elhurcolása és megfosztása legdrágább kincsétől, az
életétől - mindez szörnyű teherként nehezedik az áldozatok
kortársaira, s az utókorra nem különben. Nem a túlélők vagy az
áldozatok leszármazottai miatt szükséges a számvetés, hanem önmagunk
miatt, hogy megtisztult lélekkel vehessünk részt egy megújuló
Magyarország építésében.
Ez a magunkbatekintés és történelmi önvizsgálat formálódó
demokráciánkban nemcsak lehetséges, hanem egyenesen
nélkülözhetetlen. A 20. század szégyenét töredelmesen be kell
vallani. A nemzet önmagának tartozik ezzel, tartozik vele az
igazságnak és tartozik az áldozatoknak. Enélkül csak az örök vád és
szemrehányás marad egyfelől, a mardosó önvád és rossz közérzet
másfelől, amelyek nem engedik, hogy végre megszülessen az oly nagyon
és régóta óhajtott egyetértés és összműködés.
Egy ország hajt kegyelettel fejet azok előtt a polgárai előtt,
akiket elpusztított az emberi elvakultság, s örökíti meg az
áldozatok emlékét, de egyúttal azokét is, akik emberek tudtak
maradni az embertelenségben. A vészkorszakot nemcsak százezrek
halála, de az önzetlenül segítők és a saját életüket kockára tevő
életmentők jótettei is jellemzik. S ha az áldozatokról nem volt
ildomos beszélni, ugyanúgy hallgatni kellett a jótétlelkekről is
mind mostanáig. (folyt.köv.)
1990. október 12., péntek 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|