 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF képviselőcsoportjainak közleménye
"A ,,hordó-ügy,, kapcsán a magyar Parlamentet és ezen belül a
kormánypártokat ért rágalomhadjárat szervesen kapcsolódik ahhoz az
általános politikai kampányhoz, amelynek célja az új rendszer és a
kormányzat életképességének kétsébevonása, egyik eredménye pedig az
önkormányzati választásoktól való nagy mértékű távolmaradás. Az anarchia és a felelőtlenség nem egyenlő a demokráciával. Mi
valódi, felelős demokráciát akarunk."
SZER, Magyar híradó:
Hordó-ügy
"A Legfőbb
Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés
szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak
" bekiabálás
hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján
feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak
".
Nem ugyanaz. "
|
|
|
|
|
|
 |
Pandzsáb - Akali Dal - Mann (1.rész)
|
Erdész Jenő, az MTI tudósitóója jelenti:
Újdelhi, 1990. október 12. péntek (MTI-tud) - Lemondott
képviselői mandátumáról Szimrandzsit Szingh Mann, az indiai szikhek
egyik legerősebb politikai pártjának, az Akali Dal(M)-nek az elnöke,
tiltakozásul amiatt, hogy a központi kormány ismét meg akarja
hosszabbítani az elnöki irányítás hatályát a terrorizmustól sújtott
Pandzsáb államban. A szikh politikus egyszersmind bejelentette:
pártja mostantól mindent el fog követni annak érdekében, hogy
ráirányítsa a világközvélemény figyelmét Pandzsáb önrendelkezésének
kérdésére, és hogy az ügyet az ENSZ fóruma elé vigye.
Szimrandzsit Szingh Mann, a szikhek számos irányzatra bomlott
pártja, az Akali Dal egyik (nevében rá utaló) frakciójának vezetője
- több más tekintélyes szikh politikussal együtt - a tavaly
novemberi általános választásokon szerzett képviselői mandátumot.
Egyenesen a börtönből kerülhetett volna a képviselőházba (a néhai
Indira Gandhi meggyilkolásával kapcsolatos ügyben 1984 óta folyt
ellene eljárás), ám kepviselői jogaival soha nem élt, mert a
parlament őrei egyszer sem engedték meg, hogy bevigye az épületbe a
,,kirpant,,, azt a rövid kardot, amelyet vallási hovatartozása egyik
jelképeként elvileg minden szikh magánál hord.
A ,,kirpan,, jelentősége természetesen nemcsak jelképes. Mann
azért ragaszkodott hozzá, mert ezzel akarta kifejezésre juttatni,
hogy a pandzsábi szikhektől alapvető emberi és alkotmányos jogaikat
tagadja meg a delhi kormány. Ez elsősorban Pandzsáb állam közvetlen
elnöki irányítására vonatkozik, amely immár több mint három éve van
érvényben - jóllehet az alkotmány értelmében csak hat hónapra
rendelhető el és egyszer hosszabbítható meg. Az előző,
kongresszuspárti kormány csakúgy, mint a jelenleg kormányzó Dzsanata
Dal egymást követő alkotmánymódosításokkal bújt ki e rendelkezés
alól. Legutóbb e hónap elején szavazott erről az alsóház. (folyt.)
1990. október 12., péntek 16:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|